Kötetben az egyházmegye ezeréves múltja

A résztvevőket Karlinszky Balázs könyvtár- és levéltárigazgató köszöntötte. A kiadványt elsőként Tóth Tamás atya, a Magyar Katolikus Püspökkari Konferencia titkára, pápai káplán, volt veszprémi szeminarista méltatta. Kiemelte, hogy kecskemétiként csodálattal adózott a megmaradt középkori épületekkel, intézményekkel rendelkező veszprémi egyházmegye iránt. Kiemelte, hogy a kötet, szerkezetéből adódóan, azoknak is hasznos lehet, akik csak két percre tudják azt kézbe venni, és azoknak is, akiknek két órájuk is akad elmélyülni benne. A magyarázószövegekkel, az egyházmegye fontosabb templomainak ismertetésével, püspökök életrajzaival és intézmények történetével tagolt, illusztrációkkal gazdagon díszített könyvre büszke lehet az egyházmegye.

Ezt követően Takáts István érseki általános helynök nagyívű történeti áttekintését hallgathatták meg az érdeklődők. Kiemelte, hogy a veszprémi püspökség (1993-tól érsekség) történetére több okból is büszkék lehetnek az utódok: a veszprémi bizonyíthatóan az egyik legkorábbi magyar egyházmegye; 1276-ban elpusztult káptalani iskolája egy korabeli királyi oklevél szerint színvonalában a párizsi egyetemmel vetekedett. Ugyancsak művelődéstörténeti jelentőségű esemény volt, hogy Karai László korábbi veszprémi kisprépost, későbbi budai prépost telepítette Budára 1471-ben azt a nyomdát, amelyben nem sokkal később az első magyarországi nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum készült. Az 1515-ben tartott egyházmegyei zsinaton Beriszló Péter püspök az országban elsőként rendelte el az anyakönyvezést és a népnyelv liturgikus célú részleges használatát. Az első magyar nyelvű teológiai folyóirat, az Egyházi Értekezések és Tudósítások is Veszprémben jelent meg 1820–1824 között Horváth János kanonok, későbbi székesfehérvári püspök jóvoltából. A veszprémi püspökök ősi jogát gyakorolva Hornig Károly veszprémi püspök koronázta meg 1916. december 30-án az utolsó magyar királynét, Isten szolgálója Bourbon-Pármai Zitát. Végezetül megjegyezte, a veszprémi egyházmegye büszke lehet arra, hogy papja, Varga Béla kisgazdapárti politikus volt az 1945-ben szabadon megválasztott Nemzetgyűlés utolsó, és az 1990-ben összeülő szabad országgyűlés első elnöke.

Ezután Karlinszky Balázs, a kötet egyik szerkesztője elmondta, a kiadó intézmény által a 2014-től szervezett egyháztörténeti konferenciák és az azokat követő konferenciaköteteket alapul véve egy olyan szintézis létrehozása volt a cél, amely egyszerre olvasmányos, könnyen emészthető, de tudományosan is naprakész és releváns ismereteket ad át.

A rendezvény zárásaként Udvardy György veszprémi érsek Kovács Gergely okleveles posztulátornak, a Magyarországi Mindszenty Alapítvány képviselőjének átadta Isten tiszteletreméltó szolgája Mindszenty József bekeretezett, díszes protokollfotóját, amelyet már az egyházmegye oktatási intézményeibe is eljuttatott. Felhívta a figyelmet arra, hogy Mindszenty József veszprémi püspökként indította el Isten szolgálója Bódi Mária Magdolna boldoggá avatási eljárását. Kovács Gergely az ajándékot megköszönve figyelemreméltónak tartotta, hogy a két személy összekapcsolódik és a veszprémi érsekség Mindszenty 80 programsorozatának révén kanonizációs eljárásaik egymást erősíti.