Kowalsky „eznagyonottvan” meg a Vega – és én (galériával és videóval)

Hazafelé egész úton a koncert érzése szinte fizikailag zakatolt bennem. A gondolataim kavarogtak, zajongtak; szinte egymást ütötték ki. Folyamatosan tudtam volna papírra vetni, szakadatlanul cikáztak az agyamban. A zenekar energiája, a hangok, a szövegek mind-mind káprázatos kavalkádot alkottak, ami az összes sejtembe behatolt. A hangulat, amit a Kowalsky meg a Vega zenekar a Veszprém Aréna színpadán teremtett, egyszerűen szédületes. Az élmény, amit átéltem, emlékezetes marad mindörökké.

Ez nem csak zenekar és közönség találkozása volt; inkább egy kölcsönhatás, ahol a hangok és az érzelmek összeolvadtak. Az intenzív koncertélményt alig lehet szavakkal leírni; ez egy szentimentális utazás volt, észbontó tempóban, majd lassulásban, melankóliában, és ismét felpörögve, akár tombolva. Az első Kowalsky-koncertem mélyen belém égett. A hangzás és látvány világszínvonalú volt, de ez csak a kezdet, hisz a szervezés és a stáb odafigyelése és segítőkészsége is a legmagasabb szinten állt, felülmúlta az elvárásaimat.

Az estét egy érzelmi hullámvasúthoz hasonlítanám, amelynek csúcspontján voltam, és az adrenalinbomba, amit kaptam, versenyt futott a motorozás élményével. Ki tudtam volna szaladni a világból ettől a fergeteges, felemelő, pozitív energiacunamitól! Azt éreztem, hogy igen, van ilyen a zenében is, ami a(z egyik) gyengém: vagányan lenni mélyérzésűnek!

Azok a pillanatok, amikor mindenki együtt énekelt, nemcsak zenében, de az én életemben is ,,nagyon ott van"-érzéseket keltettek. A Veszprém Arénában 5000 emberrel együtt megélni ezt valóban különleges impulzus. Több volt, mint egy koncert: lélekmelengető élmény. Biztos vagyok benne, hogy mindenki azzal ment haza: „ez nagyon ott van”..!