Néphagyomány

2023.12.13. 15:12

Mától készülhet Luca széke, és ma kell a búzát is elvetni

Aki karácsony szentestéjén szeretné meglátni a falu boszorkányát az ma, Luca napján álljon neki a Luca-szék készítésének. Ha betartja a vonatkozó ajánlást, akkor az elkészült székre állva megpillanthatja a boszorkányt az éjféli misén.

Szijártó János

Lucáznak a tapolcai Bárdos-iskola negyedik osztályos színjátszó szakkörös tanulói a székhelyintézmény aulájában december 13-án, Luca napján

Forrás: Bárdos-iskola

– Ez talán a legismertebb Luca-napi néphagyomány hazánkban, bár számos népszokás, érdekesség köthető még december tizenhamadikához a magyar nyelvterületen, illetve szerte a keresztény világban – mondta el érdeklődésünkre a jelenleg Pápán, korábban Badacsonytomajon szolgálatot teljesítő Földi István atya.

– Kevesen tudják hogy létezett Szent Lucia, aki egy előkelő szicíliai családban nevelkedett. Apja halála után beteg édesanyjával élt, aki férjet is kiszemelt Luciának. Édesanyja gyógyulása érdekében elzarándokoltak Szent Ágota vértanú sírjához, hogy a szent közbenjárását kérjék a gyógyulás érdekében. Az anya a csodálatos gyógyulás után már nem erőltette lánya házasságát. A sértődött vőlegény csalódottságában feljelentette Luciát a helytartónál kereszténysége miatt. A helytartó beidézte a lányt, és áldozatot követelt tőle az istenek oltárán. Lucia ezt megtagadta. Megkínozták, halálra ítélték, de minden hatástalan volt, nem tudták kivégezni. Végül karddal szúrták át a nyakát, de addig nem halt meg, míg imádságát be nem fejezte. Vértanúsága Diocletianus uralkodása idején történt, Syracusa városában. A Lucia – magyarul Luca ľ név a lux, azaz fényesség szóból származik. A fénnyel való kapcsolata miatt már a középkorban a szemfájósok védőszentjének is tekintették. Az egyház is bizonyára azért választotta ünnepének december 13-át, mert a 16. századi Gergely-naptár életbe lépése előtt ez volt az év legrövidebb napja, a téli napfordulón, a világosság születésének kezdete. Ezzel is magyarázható, hogy decemberben ehhez a naphoz kötődik a legtöbb varázslás, népi babona.

Földi István atya, aki korábbi két évtizedes lelkipásztori tevékenysége elismeréseként idén Badacsonytomaj díszpolgára lett, azt is elmondta, hogy a néphit kétféle Lucát ismer, a jóságost és a boszorkányost. Nálunk ez utóbbi terjedt el a néphagyományban. Nem sok olyan jeles napunk van, amelyhez annyi szokás, hiedelem tartozik, mint Luca napjához. Ez a napon történhet termékenységvarázslás, de házasságra, halálra vagy időjóslásra is sokan alkalmasnak tartják. Ezen a napon a házba érkező első látogatóból például a várható állatszaporulatra jósoltak. Luca-napon sok helyen a család minden tagjának sütnek "lucapogácsát". Ezek közül az egyikbe pénzdarabot rejtenek el, és úgy tartják, aki ráharap, szerencsés lesz. Ezzel együtt Luca napját a teljes magyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották, így mindenütt védekeztek a boszorkányok ellen. Például fokhagymával dörzsölték be az állatok fejét, az ólak ajtajára keresztet rajzoltak, vagy éppen hamut szórtak a kapuk elé. Voltak, akik alvás előtt fokhagymás kenyeret fogyasztottak, hogy szagával elriasszák a gonosz szellemeket, míg mások a seprűket rejtették el, nehogy azon repkedjenek a boszorkányok. A lányok ezen a napon tizenkettő gombócot főztek. Mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, abból megtudták, ki lesz a férjük. Az időjárásra a székelyek például hagymából jósoltak. A vöröshagymából lefejtettek tizenkettő réteget, ez az év egy-egy hónapjának felelt meg. Mindegyikbe egy kevés sót szórtak, amelyikben elolvadt, az a hónap esősnek ígérkezett, a többi száraznak.

A legismertebb hagyományról, a Luca széke készítéséről is szó esett, amelynek eredete egészen az ősi időkre tehető.  Luca széke készítését december 13-án kezdik el, és naponta mindig csak egy műveletet lehet rajta elvégezni. Mindegyik része más fából készül. Innen a mondás, hogy „Lassan készül, mint a Luca széke”. A hagyomány szerint december huszonnegyedikére a már elkészült széket a készítője becsempészte a templomba, hogy arra ráállva megláthassák a falu boszorkányát. Egy ilyen felfedezés után természetesen azonnal menekülniük kellett, így nem ártott, ha volt náluk néhány hasznos tárgy, például magok, esetleg mák, amelyet elszórhattak menekülés közben. Így a boszorkányok nem érhették utol a leányokat, hiszen a magot, a mákszemeket kellett szedegetniük. Földi István ehhez hozzátette, hogy egyik Luca-napi mise után a sekrestyés tréfásan megjegyezte, hogy neki nem kell lucaszék, anélkül is tudja, hogy kik a boszorkányok. Azt sem árt tudni, hogy ezen a napon kell elültetni az úgynevezett Luca-búzát, és ha az karácsonyra kizöldül, jó termés várható. 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában