2023.10.19. 06:55
A dudarbányai vájár lánya elkötelezett krónikásként őrzi meg a bányászmúltat a jövőnek
Dínólelőhely, bányászhumor, bányász védőszentek, a bánya szellemei is megjelennek egy helytörténeti munka oldalain, amin egy több mint száz éve született, dudarbányai bányász lánya dolgozott, többek közt egykori vájárok bíztatására.
Forrás: Beküldött, archív/Müller Anikó Hanga
„Tisztelet az elődöknek, emlékül a jövőnek” címmel 2021-ben jelent meg a nagyesztergári Hofferné Hanich Erika bányászatról szóló helytörténeti munkája. A 27 évig Dudarbányán előbb csillésként, majd vájárként dolgozó édesapja születésének századik évfordulójára, tiszteletére írta, ismeretterjesztési céllal. Szerette volna bemutatni, milyen volt a kőszénbányászat, a kutatási módszerei, a szak- és a felsőoktatása, a föld alatt dolgozók mentalitása. Sikerült érzékletesen megfogalmaznia – talán azért, mert bányászcsaládba született – milyenek voltak, hogyan éltek a dudari bányászok, s sokakat az szintén érdekel, hogyan kezdődött a dudari szénbánya története, hogyan zárult sok siker után. Ám hatásai egyébként napjainkat is befolyásolják – ezért is fontos a helytörténeti gyűjtés, összegzés.
Erika a szakma elismerése nyomán, többek közt egykori bányászok bíztatására kezdett bele egy újabb tanulmányba, ami Ki ésszel, ki kalapáccsal címmel jelent meg. A bauxittal és a bauxitbányászattal kapcsolatos alkotásban az alumíniumérc kutatásától a kitermelésen át a feldolgozásig minden részlet megtalálható. Hazánk bauxitbányái és falvai, városai, közösségei, azok fejlődése, jellemzői helyet kaptak a szerző tudósításaiban.
Emellett az ásványtan, hazánk egyedülálló, iharkúti dinoszaurusz-lelőhelye, az ajkai vörösiszap-katasztrófa, a bányászhumor, a bányász védőszentek, a bánya szellemei szintén megjelennek a könyv lapjain, a lábjegyzetekben sok más kihagyhatatlan érdekességgel együtt.
−A bányászat csapatmunka, fegyelmet, kitartást, elhivatottságot követel. A bányász nem hibázhat, más rovására nem juthat előnyhöz, jellemzője a szolidaritás, kollektívában képes gondolkodni. Egymásra utaltságuk megteremtette köztük az összetartást.
Nem félnek a veszélytől, de nem is becsülik le azt, ennek ellenére nem várják el, hogy hősként tiszteljék őket
– fogalmazta meg ennek a szakmának a lényegét Hofferné Hanich Erika. Leszármazottként feladatának érzi, hogy a bányászat értékeit, a bányászok tekintélyét óvja, öregbítse, örökül és tanulságul adja a jelen és a jövő generációinak, hisz napjaink civilizációja nem jöhetett volna létre a bányászat nélkül.