Kis épületek nagy építésze

Az előadó szólt helyi kötődéséről, felidézte emlékeit és szeretettel szólt egykori tanárairól, akiket ma is nagyon tisztel. Leszögezte, hogy életét meghatározza az a sok csoda, a rengeteg élmény, amit gyermekkorában a településen átélt. Amint mondta, a nagyközség kőből épült katolikus templomának látványa már gyermekkorában lenyűgözte, az élménynek bizonyára köze volt későbbi pályaválasztásához. Az est során fotókat vetített az általa tervezett lakó-, egyházi és középületekről, bemutatva azok építési körülményeit. Vallotta, hogy a Balaton-felvidék, a táj és annak építészete mindig foglalkoztatta. Könyveket írt a témában, főépítészi szakmérnöki diplomamunkáját szintén e témában készítette. 

– Ez az a vidék a pannon táj esszenciája a vulkanikus hegyekkel, a gyönyörű lejtőkkel, szőlőkkel, borokkal, amiből töltekeztem. Vizsgáltam az építészetét, amely a földrajzi adottságokból eredeztethető. Meghatározó a vidék építészettörténeti kultúrája a nyeregtetős, vakolathímes házakkal, kéményfejezetekkel, kövekkel. Felveheti a versenyt a mediterrán és a délfrancia tájjal, legyünk büszkék arra, ami bennünket körülvesz – mondta. 

A vetített képeken bemutatta például a Zánkai Gyógynövényközpontnak a Balaton-felvidéki pincék hagyományos építészeti stílusát őrző épületét. Ennek kapcsán szólt arról, hogy a Kárpát-medencei hagyományos építészetre jellemző, hogy az udvarházak földszintesek, oromfalasak, egytraktusosak, hosszú nyeregtetősek. Néhány általa tervezett épületen, présházon, udvarházon megjelennek ezek a részletek. Az építészi feladatokba való betekintést engedve beszélt arról, hogy megtalálta néhány egyházi munka. Különféle átalakítások, építések, például egy Somogy megyei evangélikus templom, a dörgicsei, vigántpetendi, kisdörgicsei, nagyvázsonyi ravatalozó, a pulai temetőkápolna, a zuglói evangélikus templom őrzi keze nyomát, ami a tervezést illeti. A rá jellemző természetes anyaghasználat, az átriumos udvar, a sarokra helyezett harangláb jelenik meg többek között a piliscsabai országos evangélikus misszóközpont templomának épületén. Nagy boldogságot jelentett számára, hogy ő tervezhette a révfülöpi evangélikus oktatási központ épületét, amely egykor saját iskolája volt. Az 1896-ban szállodának épült, fachwerkes verandás épület megmentése régi vágya volt. Az eredeti állapotának megfelelőn sikerült helyreállítani az öreg épületrészt, amelyhez szervesen csatlakozik az új épület a kápolnával. Tervei nyomán újult meg a zirci Reguly Antal Múzeum is.

– Evangélikus kötődésem folytán több szakrális épületet terveztem. Például a budapesti Evangélikus Hittudományi Egyetem kollégiuma épületét, és a révfülöpi régi evangélikus templom tornyának befejezése szintén ilyen munka volt. Utóbbi építése az ötvenes években maradt félbe. Mivel a templom az oktatási központ szomszédságában van, ahhoz illeszkedve permi vöröskővel épült a torony is. Szeretem a kis épületeket, sok érzelem, szellemiség sűrűsödik bennük. Ez jobban megfogja az embert, mint ha nagy szállodákat, irodaépületeket tervezne – mondta Krizsán András. 

Beszélt arról is, hogy nagyon hálás a helyi Szigeti strand épülete tervezésének megbízásáért, és örömmel vállalta a budapesti Liszt Ferenc Általános Iskola épületének befejezését. Amint a képek árulkodtak róla, a Balaton hullámait idézi a balatonszepezdi Beach House és a zánkai Erzsébet-tábor központi épületének bővítése, amint a hullámok ritmusa szintén visszaköszön a budapesti Gyógyfürdők Zrt. üzemi épülete homlokzatán. A fővárosi sérült felnőttek otthonának egyforma helyiségei különböző ablakokat kaptak, jelképezve, hogy az intézmény lakói mind más-más személyiségek. A főváros sziklás hegyoldalai közelében készült munkáit tektonikus formák színesítik, utalva a környezetre. A felsőörsi iskola tornatermének épülete pedig rejtve marad a szem elől, belesimul környezetébe a jól ismert, oromfalas, egytraktusos, nyeregtetős, hófehér homlokzatú tömegével. Miközben az épület Balaton-felvidéki majorépületekre is hajaz egyben, hűen Krizsán András munkásságához.