Fodróczki Kármen szerint jó kézügyességgel bárki nekiláthat ennek a hagyományos mesterségnek

– Még az egyetemi évek alatt Békéscsabán kezdtem el, hogy valami kézzelfogható tudásom is legyen, és mivel bútorasztalos-képzés csak nappali tagozaton működött, a kályhás szakmánál kötöttem ki. Ennek nyári táborában ismerkedtem meg a kosárfonással. Nappal kemencét építettünk, esténként a kosárfonókhoz szegődtem. Az OKJ-s papírt sokkal később, 2016-ban szereztem meg a Hagyományok házában, Kovács Zoltán tanítványaként, de addig is sokat fontam Bauer Béla és Judák Ambrus szakköreiben, táboraiban, Győrben – kezdi a beszélgetést Kármen, miközben épp egy kosarat kezd el fonni.

A kosárfonás kezdetben kikapcsolódás volt számára, aztán egyre jobban beszippantotta az ázott vessző illata. Új technikákat ismert meg külföldi útjai során Dániában, Franciaországban és Olaszországban. Sok kosárfonótól rengeteget tanult. Sokszor mondják a fonói a klubban – melyet ő vezet –, hogy ez egy terápia. Hogyan készül el egy kosár?

– Ahány kosár, annyiféleképpen. Ami közös, hogy az alapanyagot, a fűzvesszőt elő kell készíteni, be kell áztatni. Ez hántolt, főzött vesszőnél átlagosan két óra, héjas, nyers vesszőnél tíz nap vagy akár három hét is lehet. A legtöbb, hazánkban készített kosárnál először a fenekét, alját fonjuk meg, aztán felkarózzuk, ez adja a kosár oldalának vázát, ebből alakíthatjuk ki a lábazatot, amelyen a kosár ül. Egy gyűrűnek nevezett fonással beállítjuk a karókat, ahogy a forma kívánja, majd a berakással készre fonjuk az oldalát és egy újabb gyűrűvel lezárjuk. Ezután a karóvesszőket eldolgozva leszegjük a kosarat. Fülből is többféle készülhet rá, általában fülfát, fülperecet használok hozzá váznak, és azt tekerem körbe további szálakkal – folytatja Kármen, aki azt is elárulja, hogy a kávás kosár teljesen más technika, ott két meghajlított kerek vagy ovális vesszőkarikával, további bordák használatával alakítja ki a kívánt formát, egyszerű sövényfonással. A kifonása egyszerű, mégis ezt tartja az egyik legnehezebben szépre, formásra fonható típusnak.

Legutóbb a spirális fonással ismerkedett meg. Ennél a típusnál, mint ahogy a neve is mutatja, spirális alakban halad a kosár aljának a közepétől egészen a pereméig. Itt különösen fontos a jó térlátás, és képzelőerő, hogy formás darab szülessen. Kármen szerint a kosárfonásnak jó kézügyességgel bárki nekiláthat, aki szeret természetes anyagokkal dolgozni, mivel azonban időt és gyakorlást igényel, inkább csak 12-14 év felettieknek, de leginkább felnőtteknek ajánlja. A jó térlátás, a precizitás, a türelem mind növeli a sikerélmény esélyét. Nagyon sajnálja, hogy idén a koronavírus miatt elmaradt a Bárókerti Nyitott Műhelyek rendezvény, mert ez jó alkalom a kézműves szakmák megismertetésére, és mindig jó hangulatban telik, igazi családias rendezvény.

– Most másodjára hiúsult meg egy dániai utam, Anne Mette Hjornholm kosárfonó műhelyébe, ahova egy Erasmus+ felnőttoktatási pályázat keretében utaztam volna. Ezt szeretném pótolni mihamarabb. Mivel idén szintén sikeresen pályáztam, előttem áll még egy francia út is. Addig viszont kis létszámú workshopok keretében szeretném tanítani elsősorban a külföldön tanult technikákat. Remélem, hamarosan eladósorba kerülő kosaraim is nagyobb számban lesznek. Beszereztem egy jó adag alapanyagot, ha megint bezár a világ, legyen mivel dolgozni – bizakodik a jövőt illetően Kármen, miközben elkészül a kosár.