Sokan nem tudják, mit hoz nekik a földtörvény

Akár az utóbbi huszonöt évre is visszatekinthettek volna, mondta el tájékoztatójában Bátor Árpád, a Veszprém Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének elnöke, az országos szervezet alelnöke. A rendszerváltás óta szinte folyamatosan meg kellett újulniuk azoknak, akik mezőgazdasági termelésből akartak megélni, főleg, ha ezt szövetkezeti formában szeretnék megtenni. A magyar szövetkezeti mozgalom sokkal régebbi, mint sokan gondolják, 1898- ban alapították azt a szövetkezetet nálunk, amelyik már eredményesen fogta össze a mezőgazdasági termelők munkáját. A rendszerváltás óta mégis vörös posztó a politika szemében ez a gazdasági kapcsolatrendszer és még a legújabb szövetkezeti törvény is szigorúbb feltételeket szab az átlagnál a mezőgazdasági szövetkezeteknek. Az integráció most a szalonképes kifejezés. Egyre inkább rájönnek a nehéz helyzetbe került gazdaságok: szükségük van saját érdekképviseletre.

Az utóbbi évek mezőgazdaságát Horváth Gábor elemezte (Fotó: Zwicker Tamás)

Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) főtitkára rávilágított, hogy az utóbbi évek nem kedveztek a mezőgazdaságnak, s hogy mégis jobb évet zártak, annak az az oka, hogy jelentősen növekedtek a termelési áraik. A jelent és a közeljövőt erőteljesen befolyásolja az új földtörvény. Az országunkban élő kétmillió földtulajdonos jelentős részének fogalma sincs arról, hogy milyen mértékben határozza meg, mit tehet a tulajdonával. A földművelő fogalma is érdekes, például egy agrárközgazdász nem számít annak, de aki ezüstkalászos gazdaképzésben szerzett képesítést, az nyugodtan gazdálkodhat. Bár a jelenlegi rendszer nem kedvez a civil szervezeteknek, ezeknek kell megtalálniuk a hatásos módszert érdekeik megvédésére.