Földet el nem vihet

Magyarországon az átlagnál nagyon sokkal több a mezőgazdasági hasznosításra alkalmas terület. Mégsem tudjuk ezeket jól kihasználni, és ebben szerepe lehet annak is, hogy a kárpótlási folyamatban nem a földműveseket vagy pláne a korábbi gazdákat részesítették előnyben, hanem bármilyen jogsérelem alapján megítélt kárpótlási jeggyel termőföldre lehetett licitálni. Így alakultak ki például a Balaton partján azok az elhanyagolt területek, amelyeknek annyi tulajdonosuk van, hogy ésszerűen már nem is hasznosíthatók. Többen azt állítják, hogy az új földtörvény hatálybalépése után elértéktelenedik azoknak a földje, akik kárpótlásban szerezték, és nem csupán azoké, akik csak pár négyzetmétert kaphattak meg belőle. Vannak olyan vélemények is, már a rendszerváltás kezdete óta, hogy értelmetlen ez az érzelmi túlfűtöttség, mert a külföldi nem tudja elvinni innen a földet, és legalább rendben tartja, munkát ad a helyieknek, hiszen nem valószínű, hogy Magyarországra költözik és saját kezével vagy gépparkjával megműveli. A zsebszerződésekben az a felháborító, hogy potom pénzért szereztek előre tulajdonjogot azok, akik elhappolják a földet a tőkeszegény hazai gazdák elől.