Meghitelezett élet - Keményebb feltételek jönnek

Előbb vagy utóbb, de mindennek megfizetjük az árát. Nincs ez másként a bankszektorban sem, hiszen  az utóbbi években szinte bárkinek adtak hitelt a bankok, az ügyfelek pedig gyakran meggondolatlanul éltek is ezzel a lehetőséggel. 

A jegybanki javaslat most jelentősen szigorítana a feltételeken: havi nettó 250 ezer forint jövedelemig a háztartási hiteleknél a törlesztés jövedelem arány maximuma forinthitelnél 30, eurónál 23, egyéb devizánál 15 százalék lenne. Havi nettó 500 ezer forintig ez az arány 40, 31, illetve 20 százalék, az e feletti jövedelemnél 50, 38 és 25 százalék. 

A javaslat a pénzügyminisztériumban várja a sorsát, ahol most azt vizsgálják, mennyire vetné vissza a gazdasági növekedést a szigorítás.

Milyen tényezőktől függ a havi törlesztőrészletünk?

Nem árt legalább alapvető közgazdasági információkkal rendelkezni annak, aki érdemben szeretné nyomon követni hiteleinek alakulását. A törlesztőrészletek változásához nem elég csak az árfolyamot figyelni - ez ugyanis csak egy, bár nagyon is fontos tényező azok közül, amelyekből végül kijön az épp aktuális részlet. 

Egy azonban biztos: nem az ügyfél jár jól. 

Az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt a bankokban az elégedetlenkedő, hitelei alakulása iránt érdeklődő ügyfelek száma. Szinte minden család rendelkezik autó- vagy/és  lakáshitellel (rosszabb esetben még más áruhitellel is), a lakosság hitelállománya forintban mérve tavaly év végén elérte a 9500 milliárd forintot. A gazdasági válság negatív hatását szinte mindenki keményen érezhette a saját bőrén: kevesebb a havi jövedelem, már ha egyáltalán van, ugyanis sokan veszítették el munkahelyüket, s kerültek emiatt nehéz helyzetbe a bankoknál is.

Lapunkhoz is több olvasói megkeresés érkezett: többek között egy várpalotai olvasó nem kapott lakásfelújításra hitelt, másikuk a bankok egyoldalú szerződésmódosítása ellen tiltakozott, egy bakonyoszlopi nyugdíjas házaspár is nyögi nem jól felmért banki hitelei terheit, de egy zirci családfő is megosztotta velünk kálváriáját. A férfi elveszítette munkáját, felesége fizetéséből próbálnak hónapról hónapra megélni és svájci frank alapú hitelüket törleszteni.

Utóbbi fontos tényező, ugyanis a drága forinthitelek miatt a magyar lakosság devizában adósodott el, éppen ezért  kiszolgáltatottan figyelhettük a svájci frank és az euró év elejei elszállását. A helyzet azóta stabilizálódni látszott, ám a törlesztőrészletekben ez még nem mutatkozott meg.

- Az ügyfelek kényelme és a hiteltörlesztés tervezhetősége érdekében devizahitelek esetében jellemzően hathavi kamatperiódusonként vizsgáljuk felül a forintban rögzített havi törlesztőrészlet összegét - kezdte Cserháti Szabolcs, a Raiffeisen veszprémi fiókvezetője. Ha a kamatperiódus alatti hatások (például az árfolyam vagy a kamatszint változása) a törlesztőrészlet emelését indokolnák, a bank abban az esetben is csak a kamatperiódus letelte után vizsgálja felül a hitel forintban fizetendő törlesztőrészletének összegét.

Mint ahogy a bankban nekem is elmagyarázták: ha adott időszakban mondjuk gyenge volt a forint (vagy kedvezőtlenül változott a kamatszint), és a kamatból, kezelési költségből és a tőkéből összeálló törlesztőrészlet tőkerésze csak kismértékben vagy egyáltalán nem csökkent, akkor logikus, hogy a következő fél évben, hiába is erősödött közben a forint, ez még nem látszik a részletünkön, ugyanis ugyanannyi (vagy akár több) tőkét kell törlesztenünk, de már kevesebb a fennálló futamidő. Később viszont ezt a forinterősödést kompenzálják.

- 2008 novembere óta elérhetőek olyan konstrukciók, amelyek a válság miatt átmeneti fizetési nehézséggel küzdő,  hitellel rendelkező lakossági ügyfeleket segítik. Mi egyedi megoldást is kidolgoztunk, de a beérkező ügyféligények feldolgozása mellett a saját szempontrendszerünk szerint is kerestünk meg ügyfeleket, akiknek felajánlottuk a hitel átütemezésének lehetőségét. Az elmúlt hónapokban több tízezer ügyfelet kerestünk meg proaktívan, akik esetében a törlesztőrészlet jelentős növekedését (10 százalék, minimum ötezer forint) észleltük. Nagyságrendileg tízezer ügyfelünk esetében történt meg a szerződések módosítása a fentiek miatt -  mondta el Cserháti Szabolcs.

- A lakossági hiteleknél kis fáziskésés volt tapasztalható Nyugat-Európához képest, ugyanis tavaly karácsonykor még gőzerővel vásárolt hitelre a lakosság - osztotta meg tapasztalatait Leitold László. A Kinizsi Bank hitelezési ügyvezető igazgatója elmondta: ez év első negyedévében észrevették az ügyfelek, hogy gond van, és visszafogták magukat. Csökkent az igénylők száma és a bankok is nehezítették a feltételeket, ez okozta, hogy a második-harmadik negyedévben 20-30 százalékára (!) esett vissza a lakossági hitelfelvétel.

- Nyártól a hitelek átstrukturálódása kezdődött meg, a lakosság nagy számban élt az állam biztosította, illetve a speciálisan a bank által kínált lehetőségekkel.  Minden hiedelemmel ellentétben a banknak nem jó, ha a lakások árverezésére kerül sor, ezért amennyiben az ügyfélben megvan a fizetési szándék, mi mindig próbálunk megegyezésre jutni - mondta Leitold László.

A Magyar Nemzeti Bank szigorítási terveivel kapcsolatban megjegyezte: a válság alatt a bankok a saját kárukon megtanulták, hogy felelősségteljes hitele-zést kell folytatni, ezért is szigorították a feltételeiket. Ezért nem biztos, hogy segítően hatna a piacra egy hatósági előírás. A bankok és az ügyfelek is sokat tanultak a válságból fogalmazott. Az utóbbi időben egyébként az euró- és a biztonságosabb forinthitelek a népszerűbbek.   

A GfK Hungária és a Corvinus Egyetem közös felmérésének eredményei szerint a fogyasztói bizalom stabilizálódni látszik a harmadik negyedévben, és valószínűleg nem is várható jelentős változás e téren a közeljövőben. A lakosság hitelfelvételi kedve tovább csökkent: a válaszadók kétharmada soha nem venne fel hitelt (szemben a korábbi 58 százalékkal), a fennmaradó egyharmad szerint az időpont nem alkalmas a hitelfelvételre. Tízből hárman számítanak növekvő hitelkamatokra a következő 12 hónapban.  

A vélemények a megtakarításokról alig változtak az előző negyedévhez képest: a megkérdezettek közel fele szerint nem megfelelő az idő a megtakarításaik felhasználására.  Figyelemre méltó, hogy tízből három válaszadónak nincs megtakarítása.  A tartós fogyasztási cikkek iránti vásárlási kedv valamelyest mérséklődött.  A lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya közel 50 százalék, a válaszadók harmada a lakásvásárlást jó befektetésnek tartja. Autót tízből csupán hárman vásárolnának a következő 12 hónapban.

(Infografika: Glogovcsán Nikola)