2015.01.15. 11:43
Csingeri bányaszerencsétlenség emléke
Az ország második legnagyobb bányászati tragédiája 106. évfordulójára szervezett megemlékezést a Csingervölgyért Egyesület.
Az Ármin aknában 1909. január 14-én 55 emberéletet követelő szerencsétlenség történt. A délelőttös műszakba 259 dolgozó szállt le, de csak 204 tért vissza.
A hagyományőrzők egy csoportja a megemlékezésen
Emlékező beszédében Rácz Gyula egykori csingeri lakos, bányamérnök, elmondta, a tragédiát az okozta, hogy az Ármin akna 80 méter mélyen fekvő szellőző berendezése olajozás közben kigyulladt. A kezelő, gondolván, ezzel megállítja a lángok tovaterjedését, kikapcsolta azt. Ezzel azonban nagy bajt okozott. A füst terjedni kezdett, majd mindent elönteni. A lent dolgozók először fel sem tudták mérni a veszély valódi nagyságát. Amint a füst egyre erősebb lett, kezdték elhagyni a járatot, majd miután a lámpák is kialudtak, a sötétben pánik tört ki. Az emberek egymást taposták. Mindenki menekülni akart, a nyolc személyes felvonóba 11 bányász szállt be. A lift elakadt, így nem tudták menteni az embereket. Aki lent maradt, a biztos halál várt rá. Volt, aki társait segítette, úgy vált áldozattá. Többen két-három családtagjukat is elveszítették, mások sok gyermekkel maradtak özvegyen. Az összetartó bányásztársadalom egészét megrázta a szerencsétlenség.
Rácz Gyula emlékezett a tragédiára
A múzeum 1965-ös megnyítása óta az áldozatok nevét megörökítő tábla emlékeztet a tragédiára. Gerencsér Hilda a Csingervölgyért Egyesület elnöke elmondta, az egykori bányászok és a hagyományőrző szervezetek minden évben ezen a napon megemlékeznek mindazokról, akik hivatásuk teljesítése közben a mélyben lelték halálukat.
Az idei évben 150 éve, hogy Ajkán megkezdődött a bányászat.
A Bányászati Múzeum falán tábla őrzi az áldozatok emlékét