Elhunyt Hervay Levente ciszterci szerzetes

Édesapja a Magyar Államvasútnál volt mérnök, döntenie kellett, a cseh bevonulás után marad vagy áttelepül Magyarországra a család. Mosonmagyaróvárra kerültek először, kezdetben barakklakásban éltek. Elemi iskoláit Debrecenben kezdte, Pécsett folytatta, ide járt középiskolába is.

Érdeklődése meghatározta életútját. Diákkorában különösen a földrajz és a történelem érdekelte, erdőmérnök szeretett volna lenni. Érettségi előtt határozta el, hogy jelentkezik a ciszterci rendbe, s alig múlt tizennyolc éves, 1937. augusztus 29-én a rend tagja lett. Ettől kezdődően 1940-ig Zircen, a rend Szent Bernát Hittudományi Főiskoláján hallgatott teológiát, utána a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán földrajz-történelem szakon középiskolai tanári oklevelet szerzett. Ünnepélyes örökfogadalmat 1944. január 4-én tett, majd Mindszenty József veszprémi püspök szentelte pappá Zircen az év májusában. Ez év szeptemberében kezdte meg gyakorló tanári évét Budapesten, de a front közeledtével az iskolákat bezárták, ezért Zircre ment, ahol segédlelkész, majd segéd-novíciusmester, utána házgondnok, jószágfelügyelő, erdészeti felügyelő lett. 1946-ban Endrédy Vendel apát Egerbe helyezte, ott az általános iskolában és a rend gimnáziumában tanított.

1946–1952-ig az egri Szent Bernát plébánia lelkésze volt. Élete a szerzetesrendeket elnyomó intézkedések korszakában viszontagságos, megpróbáltatásokkal teli volt, de soha nem panaszkodott, a körülmények ellenére tette a dolgát. Elhivatottságot érzett az ifjúság nevelése iránt, a cserkészmozgalom aktív szervezője volt. A szerzetesházak 1950. évi lerohanása után alkalmi munkákból élt, volt erdészeti figuráns, útkaparó, segédmunkás, raktáros, tehergépkocsi-kísérő, később német nyelvórákat adott. Titokban találkozott tanítványaival, cserkésztáborokba mentek, míg az 1961. februári országos razzia során tiltott hitoktatásért letartóztatták. Négy és fél évi börtönre ítélték, amelyből két évet töltött le Márianosztrán és a kőbányai Gyűjtőfogházban. Matematikai és egyéb feladatok megoldásával tartották karban agysejtjeiket, a közmunka megváltás volt, mert kis időre kiszabadulhattak a celláikból. 1963-ban szabadult amnesztiával.

Az Akadémia alkalmazta négyórás munkakörben, régi könyvek kutatását végezte az Országos Széchenyi Könyvtárban, itt beletanult a könyvtárosi munkába is, 1976-tól az OSZK tudományos főmunkatársa lett, 1981-ben vonult nyugdíjba. 1990-ben az elsők között ment Zircre, nagy örömmel, hogy ott újraindítsák szerzetestársaival a rendi életet. Itt a Szent Bernát Hittudományi Főiskolán tanított egyház- és rendtörténelmet. 1998-tól lett a Zirci Apátság Újkönyvtárának vezetője. Büszke volt arra, hogy itt van a világon a ciszterciekre vonatkozó legteljesebb gyűjtemény. A ciszterci rend történetét már egyetemista korában kezdte kutatni, közel ezernyolcszáz apátság történelmi adattárán dolgozott. Sokat utazott, bejárta a világ ciszterci apátságait, közel négyszázat, Lengyel-, Német-, Francia-, Spanyol-, Svéd-, Csehországban, Norvégiában, Dániában. Élete része volt a cserkészet, Zircen hetvenéves korában vette át és élesztette újjá a mozgalmat. Hervay Leventét, a ciszterci rend nagy egyéniségét 2001-ben Fraknói Vilmos-díjjal, 2011-ben Széchényi Ferenc-díjjal tüntették ki. Hervay Ferenc Levente OCIST. búcsúztatása és temetése február 12-én lesz Zircen. A gyászmise 11 órakor kezdődik a bazilikában, a temetés ezt követően a ciszterci temetőben.