Dolgos ciszterek a Bakonyban

A templomot a rend előírásai szerint Szűz Mária tiszteletére szentelték. Eleinte az apátságot egyszerűen bakonyinak nevezték, de már 1199-ben előfordult a később meghonosodottá vált Zirc név is. A birtokokkal gazdagon ellátott kolostor tragédiáját a török fenyegetés jelentette. A hódítóktól rettegő szerzetesek 1538 körül elhagyták a kolostort, amelyet Veszprém elfoglalása (1552) után földúltak a hódítók.

1629-ben a lilienfeldi kolostor apátja kap megbízást, hogy készítse elő a rend Magyarországra való visszatérését, aki átadta később a feladatot a sziléziai Heinrichau apátjának, Heinrich Kahlertnek, akit I. Lipót a következő évben zirci apáttá nevezett ki. A török kiűzése után több mint egy évszázad telt el, míg ismét megtelepedtek az első szerzetesek Zircen (1726).

A 18. század folyamán a zirci apátság újjáépítése és az apátság elhagyott birtokainak újratelepítése a heinrichaui apátság irányításával és költségén zajlott. A század közepén fölépült az új templom és a kolostor. A középkori épületeket teljesen elbontották, alig néhány csonk maradt belőlük. Az ősi templomnak mindössze egy oszlopkötege maradt fenn, mely ma is látható a templom mögött, rajta Szent Imre szobrával.

A mai apátsági épület az évszázadok során több periódusban készült. Érdemes ezen időket felidézni. Az építés első időszaka 1727-ben kezdődött meg az alapkő letételével. Ekkor Martin Wittwer karmelita szerzetes tervei szerint a templom déli oldalához csatlakozó, négy szárnyból álló, zárt belső udvarral kialakított kétszintes barokk kori tömböt építették fel. A munkákat először bécsi kőművesek végezték, majd a következő évben Keger Mátyás budai kőművesmester irányításával folytatták. 1729-ben felhúzták a falakat, majd zsindelyfedéssel látták el az épületet. A lakhatóvá vált új rendházba 1733-ban költözött be az első négy ciszterci szerzetes.

1732-ben elhelyezték az új templom alapkövét, de a tényleges építkezést csak 1739-ben tudták megkezdeni az alapozással. A barokk stílusú templom tervezőjét nem ismerjük, a tervek valószínűleg Sziléziából származtak. 1752-ben Padányi Bíró Márton veszprémi püspök felszentelte a templomot, de a belső kialakítás még 1770-ig tovább folyt. 1755-ben a monostor elé nyugatról kőfalat építettek kerítésként. A monostor előtti díszudvarnál álló gazdasági épületeket - a kőfalat felhasználva - a 1765-66-ban építették. A kolostorban a magyar származású rendtagok száma egyre nőtt (1798-ban 28 közül 11 magyar).

A szerzetesrendek - köztük a ciszterci rend 1802-es - visszaállítását követően folytatták munkájukat. 1810-ben a porosz kormány feloszlatta a sziléziai apátságot, majd miután az utolsó heinrichaui apát, Konstantin Gloger 1814-ben meghalt, a zirci apátság önállóvá vált. Ettől kezdve Zirc a magyarországi ciszterci rend központja. A ciszterciek egyre nagyobb szerepet láttak elaz oktatásban. A zirciek vállalták a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium (1812), a pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma fenntartását (1813). A 20. században már a bajai, majd a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium (1912), a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium (1997) és a pécsi Ciszterci Nevelési Központ Ciszterci Szent Margit Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium működik a Zirci Ciszterci Apátság irányításával.

A barokk monostorépület kibővítésére Villax Ferdinánd apát idején került sor. Ebben az 1839-ben kezdődő második építési időszakban az épület déli szárnyához keletre egyemeletes új szárnyrészt csatoltak. Ez a klasszicista stílusú épületrész 1842-ben vált lakhatóvá. A harmadik építési periódusban következtek a legnagyobb szabású munkálatok, így az egyemeletes, korábban 12 tengelyes nyugati szárnyat, az apátság főhomlokzatát kétemeletessé alakították és a déli végét két emelet magasságban új szárnnyal bővítették dél felé. 1844-ben a monostort övező sörházat, pékműhelyt és a szolgalakásokat is átalakították. A főhomlokzat közepére ötemeletes rizalitot építettek. 1845-re elkészült az új két-emeletes szárnyrész. Villax apát 1846-ban költözött be az új apáti lakosztályba.

1847-ben készült el az ötemeletes középrizalit, benne a könyvtár nagytermével és a tetőteraszra felvezető lépcsőt rejtő vörös toronnyal, mely a vörös színű toronysisakjáról kapta a nevét. A főépület déli homlokzatát nyugat felé nyúló földszintes mellékszárnyakkal, végeiken egyemeletes sarokrizalitokkal toldották meg. Az 1850-es évek közepén - mivel a nem sokkal korábban elkészült romantikus toronysisakokkal a rend nem volt megelégedve - a tornyokra új sisakokat építtettek.

1866-ban rendi hittudományi főiskolát alapítottak Zircen, amelynek a helyigénye miatt - a negyedik építési periódusban - a kis kvadrum déli és keleti szárnyaira felhúzták a második emeletet. 1891-ben felújították és jelentősen átalakították az apátsági templom belsejét. A hatalmas, kéttornyú, barokk apátsági templom különleges látványosság. Belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. A szószék és a szentély faragott stallumai igazi remekművek.

1901-ben készült el az apátság aerogéngázos világítása, majd létrehozták a saját vízművüket. Az ötödik periódusban új, kétemeletes szárnyat építettek a kis kvadrumtól délkeletre húzódó lebontott épület helyén. 1912-14-ben szerelték be a központi kazánházból a gőzfűtési és szellőztető rendszert. A hatodik, utolsó építési periódus során nyerte el a zirci ciszterci monostor ma is látható képét. 1926-27-ben a nagy kvadrum földszintes keleti szárnyát a rendi hittudományi főiskola számára kétemeletessé bővítették, ahol az első emeleten négy tanterem, a másodikon pedig a szerzetesnövedékek szobái kaptak helyet. 1938-43-ban a díszudvart nyugatról lezáró földszintes gazdasági szárnyakból boltok elhelyezésére alkalmas épületeket alakítottak ki. A II. világháború idején egy repülőszerencsétlenség következtében a könyvtárterem kazettás dongaboltozata beszakadt, melyet később helyreállítottak.

1950-ben feloszlatták a zirci ciszterci apátságot és a monostort államosították. A szerzetesi élet csak 1990-ben indult el újra. Ezután kezdték meg a leromlott állapotú épületegyüttes helyreállítását. 1995 és 2005 között az apátsági templom belsejét teljes körűen restaurálták. 2004 és 2005-ben létrehozták a Szent Bernát Idősek Otthonát a monostor hátsó szárnyaiban. 2011-13-ban a turisztikai vonzerő fejlesztési pályázaton elnyert támogatással befejeződött az apátság teljes külső felújítása. 2013-ban megnyitotta kapuit a Zirci Ciszterci Apátság Monostori Látogatóközpontja az apátság egykori narancsházában és az apátsági nyári ebédlőben. Ma már az arborétumot is az apátság üzemelteti, mely a kolostorral szomszédos, attól délkeletre terül el. 18 hektáros parkjában különleges fák is találhatók. A közlemúltban megkezdte működését a sörfőzde.

A monostor ad helyet még a Reguly Antal Műemlék Könyvtárnak is. A kolostor legnagyobb látványossága a csodálatos könyvtárterem, 60 ezer nagy értékű könyvvel. A könyvtár legnagyobb kincsei a ősnyomtatvány-, könyv- és folyóirat-ritkaságok. A ciszterci szerzetesek évszázados szorgalommal őrizték, javították és védték ezeket, így napjainkban is kiváló állapotban vannak, de látogató számára nem elérhetők.