Zánka

2016.08.16. 13:50

A munka tartja őket fiatalon - Rádóczy Károly a szaktekintély, aki a szénről váltott a mézre

Zánka - Méhésznek született Rádóczy Károly, s erre 34 évesen jött rá. Ennek éppen 45 éve. Azóta a feleségével együtt méhészkednek. Nem érzik a kort; nem a munkát, az örömöt látják benne. Ha újrakezdenék, bizonyosan ma is ezt választanák.

Tremmer Tamás

Széles mosollyal, barátsággal fogadtak, mint mindig. Rég nem láttuk egymást, öröm volt betérni hozzájuk. Rádóczy Karcsi bácsi és felesége, Edit néni semmit nem változott, mióta ismerjük egymást, pedig annak már közel húsz esztendeje. A munka - a méhészet, a kert - tartja őket örök fiatalon. Karcsi bácsiból ömlik a szó, főleg akkor van elemében, amikor a méhekről beszélhet. Most kimondottan ezért találkoztunk. Félelmetes a memóriája, napra pontosan emlékszik dátumokra, nevekre. Ha mégsem, ott van Edit néni, azonnal kisegíti.

1971-ben egy újságcikkel kezdődött minden. Karcsi bácsi már mondta is a címét: Méheket a kiskertbe. Ez az írás annyira megfogta, hogy azonnal elhatározta, neki is kell méhkaptár. Ráadásul a kertjükben volt egy hatalmas cseresznyefa, de a porzás mindig féloldalasra sikeredett. Hiába volt rengeteg virág a fán, termést ehhez képest keveset adott. Ezen is tudnak segíteni a méhek!

Rádóczy Károly szaktekintéllyé nőtte ki magát az elmúlt évtizedekben. Harminc évvel ezelőtt harmadmagával megalapítója volt az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek  Fotó: Tremmer Tamás

Az ajkai szénbányánál dolgozott aknászként. Egyik kollégájának, Nagy Jánosnak voltak méhei. Még abban az évben - május 17-én - tőle vásároltak öt család méhet. Nem sok idő kellett hozzá, hogy rájöjjön, ő méhésznek született! Augusztusban további 38 családot vásároltak. Ezek már Hunor kaptárban voltak, amelyek szállíthatóak, így az ország több pontján letelepíthetőek voltak.

Minden olyan gyorsan történt, 1972 május 3-ától otthagyták a munkahelyüket, mindketten főállású méhészek lettek. Nagy váltás volt ez az életükben, de nem bánták meg. Pápa környékén kezdődött a szezon, ott repcére települtek ki, majd jött az első akác Baja környékén, a második akác Vas megyében. 1976-tól napraforgóra is mentek, majd 20 éven keresztül facéliára is. A nyár vége Sümegcsehi környékén érte őket, itt aranyvesszőre vitték a méheket. A méhekkel együtt kiköltöztek az erdőbe, 7-10 napig ott éltek, ott pörgették a mézet is. Különleges hangulata volt ennek az életformának. Évi 5-6 vándorlásuk volt, de augusztus 20-án mindig hazajöttek.

A kaptárok, velük együtt a méhcsaládok száma is emelkedett. 1990-től már 105 kaptárat szállítottak az országban, amit már csak darus kocsival tudtak megoldani. Edit néni megjegyezte, szerinte a méhészet ekkor vesztette el a romantikáját, mert ekkortól minden iparszerűen történt, segédeket, rakodókat kellett fogadniuk, már a pörgetést sem a helyszínen, hanem odahaza végezték.

Rádóczy Károly szaktekintéllyé nőtte ki magát az elmúlt évtizedekben. 30 évvel ezelőtt harmadmagával alapítója volt az Országos Magyar Méhészeti Egyesületnek. Tucatszám hívják előadásokat tartani, hogy ossza meg tudását, tapasztalatát a fiatalabb generációval. Korábban több előadást vállalt, ma már csak ritkán szólal fel. Munkája elismeréseként 2014-ben a Magyar Méhészetért Emlékérmet vehette át.

Az elmúlt 45 évben nagyon sokat dolgoztak. A méhészet éves elfoglaltság, márciustól októberig végzik a kinti munkákat. Ősszel és télen ott a viaszfőzés, a lépezés, a keretek készítése, javítása. Itt nincs se hétköznap, se vasárnap, csak a munka, ráadásul nem is nyolc órában. Ha valaki lelkiismeretes, mindig talál magának elfoglaltságot. Megjegyezték, kiszállni csak temetés esetén lehet.

Az idei évtől befejezték a vándorlást. Már gondoltak rá, hogy ebben a korban ezt abba kéne hagyni, de 2-3 évet még adtak volna maguknak. Csakhogy már nincs senki a környéken, aki elszállítaná a méheket, máshonnan meg nem akartak fuvarost hívni. Meg kell várni, míg este beülnek a méhek, ezért a kaptárakat csak éjszaka lehet szállítani. Ezt nem sokan vállalják. Marad az álló méhészet.

És nem hiányzik a vándorlás? Dehogynem, mondták szinte egyszerre. A múltkor beültek a kocsiba, s elmentek oda, ahol a napraforgó virágzott. Nosztalgiáztak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!