Idén rekordidő alatt érte el Magyarország a túlfogyasztás napját

Az átlagnál rosszabbul teljesítünk

2018-ban mindössze 212 nap alatt használta el a Föld lakossága azt az erőforrás-mennyiséget, amelynek egy évre kellett volna elegendőnek lennie ahhoz, hogy a bolygó a jelenlegi állapotában fennmaradhasson – derült ki a Global Footprint Network nevű nemzetközi kutatószervezet tanulmányából.

A kutatócsoport 2003 óta évről évre összeveti a természeti erőforrások megújulóképességét az emberiség erőforrásigényével, vagyis ökológiai lábnyomával. A nemzetközi túlfogyasztás napja minden évben az a nap, amikortól már a bolygó megújulóképességén felül fogyaszt az emberiség. Az elmúlt több mint két évtizedben a túlfogyasztás napja két hónappal korábbra, kora októberről augusztus elejére került. Tavaly augusztus 2-ára esett. Az emberi tevékenység aktuális szintjének fenntartásához annyi erőforrásra lenne szükség egy év alatt, amennyit 1,7 Föld tudna biztosítani.

A globális átlagnál több mint egy hónappal előbb lépte túl Magyarország a túlfogyasztás napját, így azon országok közé tartozunk, akik az átlagnál jobban hozzájárulnak a Föld forrásainak idő előtti feléléséhez.

Nem a jelenlegi életformánk vezet a boldogsághoz

Az elszomorító helyzetről a veszprémi Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület elnökét, Szalay Tímeát kérdeztük, aki környezetmérnökként úgy látja, az emberek gondolkodásmódjának megváltozására volna a legnagyobb szükség a mai világban.

– Ahhoz, hogy tudjunk, ráérezzünk, és igazán akarjunk is környezetbarát módon, felelősségteljesen élni a bolygón, mindenképpen érdemes megnézni, mi az, amit keresünk a mindennapokban, mit tűzünk ki célként, merre halad az életünk, mely értékek fontosak számunkra. Abban a pillanatban, hogy egy percre meg tudunk állni ebben a rohanó világban, hamar felmerül az a kérdés, hogy miért is csináljuk mindezt. És ha ezt a kérdést meghalljuk, akkor azt gondolom, viszonylag gyorsan rájövünk arra is, hogy mindnyájan azt keressük, hogyan tudunk boldogan élni, olyan napokat megteremteni, melyekkel érdemes eltölteni az életünket. Nem biztos, hogy ennek a megoldása az az életforma, amelyben mi jelenleg működünk és gondolkodunk. Mindannyiunknak az a célja, hogy boldog legyen és harmóniában éljen úgy magával, a családjával, mint a Földdel – mondta el a környezetmérnök.

Ördögi körforgásban

– A világ, amiben élünk, pénzközpontú, és elhiteti velünk, hogy folyamatosan dolgoznunk, termelnünk kell, hogy aztán vásárolni tudjunk. Ez egy egyre gyorsabb ütemű, ördögi körforgás. A pénz valóban szükséges, ez nem kérdés, de nem lehet annyira fontos, hogy ne lássunk ki ebből a körből, s ne tudjuk átváltani a fókuszunkat a pénz hajszolásáról a valódi boldogság megtalálására. Abban a pillanatban, ahogy ez a fókuszváltás megtörtént, a pénz helyett közösségeink boldogságára figyelek, egészen máshogy fogok működni.

A döntés másnapján már másként fogok gondolkodni, mert nem az lesz a célom, hogy minél több pénzt keressek, hanem hogy tudjak a barátaimmal lenni, tudjak figyelni a gyerekre, el tudjunk menni egyet kirándul a közeli erdőbe, legyen időnk beszélgetni, játszani, olvasni, hogy egészségesek legyünk, olyan dolgokat fogyasszunk, melyek valóban jótékonyak. Hogy legyünk a természetben, vigyázzunk a környezeti értékekre, hiszen jó kint lenni, sportolni a szabadban, megcsodálni a panorámát, hallgatni a patakok csobogását. Olyan dolgok, lehetőségek fognak eszünkbe jutni a közös, minőségi, minket boldoggá tevő időtöltéseket illetően, melyek eszünkbe se jutnak addig, míg a pénz és a fogyasztói világ őrületében élünk. Ezek az ötletek pedig, be kell látnunk, sokkal kevesebb energiát, erőforrást igényelnek. Az olyan tevékenységeknek, mint hogy együtt focizzunk, ellátogassunk a Csatár-hegyre, eltöltsünk egy délutánt a nagyszüleinkkel, kertészkedjünk vagy társasozzunk egyet a barátokkal, mérhetetlenül kisebb az energiaigénye, mint amely tevékenységek abból a gondolkodásmódból származnak, melyet a világ sugall.

Nem biztos tehát, hogy feltétlenül új autót, modernebb eszközöket kell venni és a világ másik felére kell mennünk nyaralni ahhoz, hogy valóban boldogok legyünk.

A pénzközpontú gondolkodásban a megvásárolandó eszközeinkhez, szolgáltatásokhoz sok pénzt kell előteremtenünk, ami nagyon sok energiát igényel mind tőlünk, mind a bolygótól. A pénzközpontú fókuszunk lecserélése boldogságközpontúra éppúgy a környezetnek, mint magunknak is jót tesz – véli az egyesület elnöke.

Tragédiák kellenek a változáshoz?

– Az ember mindig a maga kárán tanul, nem a másén, sajnos. Meg kell élnünk ahhoz a rossz helyzeteket, tragédiákat, hogy igazán változtassunk. Ezért nem vagyok túl optimista, személy szerint nem hiszek abban, hogy a bölcsesség, belátás lecsökkentené a közeljövőben ezt a mérhetetlen ökológiai lábnyomot olyan mértékűre, hogy a Föld eltartóképessége alá kerüljön. Szerintem ez csak a tragédiákkal fog megtörténni, de minél bölcsebbek vagyunk, annál kisebb tragédiák is elegek lehetnek a változtatáshoz. És ne feledjük, a boldogságközpontú nézőpont akkor is megéri, ha csak a saját életünkre tekintünk. Egy járulékos haszna az, hogy a bolygónkon való élet feltételeit is megőrizzük vele.