2017.10.13. 06:59
Nagy bukta lehet abból, ha nem vagyunk elég körültekintőek autóvásárláskor!
Nagyon körültekintően járjunk el, amikor használt járművet vásárolunk, hangsúlyozta Guba László ügyvéd, aki sok apró, de adott esetben jelentős buktatóra is felhívta a figyelmet.
Guba László ügyvéd gyors döntés helyett alapos vizsgálatot javasol Fotó: Nagy Lajos
Több olvasónk jelezte már, rövid idő után mélyen csalódott álmai autójában, amelyről a megvétel után derült ki, hogy valójában nem az, aminek eladták neki. Ráadásul adott esetben mélyen a zsebébe is kellett nyúlni ahhoz, ha közlekedni akart a járművel. A jogászt a lehetséges „aknákról” kérdeztük meg.
Milyen jellemző buktatói lehetnek a használt autóvásárlásnak?
- A döntést nem érdemes gyorsan meghozni. Alaposan vizsgálódjunk, ha lehet szakemberrel. Ellenőrizzük, hogy az azonosító számok megegyeznek-e a forgalmi engedélyen vagy a törzskönyvön feltüntetett számsorral. Az itthon forgalomba helyezett autóknál célszerű ellenőrizni a nyilvántartásban és a kilométerórában szereplő értékek egyezését is.
Az adásvételi szerződéskötéskor mire figyeljünk?
- Ellenőrizzük, hogy valóban a jármű törzskönyvén tulajdonosként feltüntetett személlyel szerződünk-e. Kerüljük azt, amikor az addig eladóként fellépő személy egy más által korábban aláírt szerződést tesz elénk az asztalra. Ha valaki az eladó képviseletében jár el, akkor ennek igazolására ragaszkodjunk az írásbeli meghatalmazáshoz. Ha autókereskedőtől vásárolunk, a fogyasztói szerződésből származó előnyöket akkor tudjuk teljes körűen kihasználni, ha nem válik később vitássá, ki is volt az eladó.
Mi a fogyasztói szerződés, és milyen előnyökkel jár a vevőre nézve?
- A szerződés a kereskedő és magánszemély között jön létre, aki nem üzleti céllal használja az autót. Előny például, hogy a fogyasztó szavatossági igénye – szemben az általános egy évvel – a kocsi átvételétől számított két év alatt évül el, és törvényi vélelem áll fenn arról, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Így nem a vevőnek kell bizonyítania, hogy a kocsi az adásvétel előtt hibás volt, hanem a kereskedőnek azt, hogy a hiba ezután keletkezett.
Ez a bizonyítás azért nem lehet mindig egyszerű!
- Nem. Számos olyan hiba lehet, amelyekről a szakértő sem tudja kétséget kizáróan megmondani, hogy az előidéző ok már a szerződéskötés előtt fennállt-e, vagy azt követően keletkezett. Ezekben az esetekben a bizonyítatlanság kockázatát a kereskedő viseli. Függetlenül attól, hogy fogyasztói, vagy közönséges adásvételről beszélünk, pontosan rögzítsék írásban is a felek, milyen ismert hibákról tájékoztatta az eladó a vevőt. Ez főként az eladó érdeke, hiszen olyan hibáknál, amelyeket a vevő a vásárláskor ismert, később hibás teljesítésre nem hivatkozhat. Nem elegendő, ha a felek annyit rögzítenek, az „eladó a vevőt az általa ismert hibákról tájékoztatta”, a hibákat pontosan kell körülírni.
A vevő elveszíti-e a jogát ahhoz, hogy később az eladóval szemben fellépjen, ha ezt a „kellő körültekintést” elmulasztotta?
- Nem veszíti el ezt a jogát, de olyan hibákra sikerrel nem hivatkozhat, amelyek egy laikustól is elvárható alapos körültekintés mellett felismerhetőek lettek volna.
Mikor jár el a vevő körültekintően?
- Nem szabad megelégedni azzal, hogy csak az eladó vezesse a gépkocsit a próba-úton. A hibák egy része szemrevételezéssel nem ismerhető fel. Az autót vásárlás előtt alaposan vizsgáltassuk át, lehetőleg szakműhelyben. Egy elhibázott vételt a bíróságon egyenesbe hozni már hosszadalmas és nem is mindig lehetséges.
Ez azt jelenti, hogy ha az eladó nyugodtan akar aludni, akkor legjobb, ha felújítja az autóját eladás előtt?
- Egyáltalán nem. A „rossz állapotú” gépkocsi szintén adásvétel tárgya lehet, és az ilyen autó jogi értelemben nem szükségszerűen hibás. Akkor hibás a teljesítés, amennyiben a jármű nem felel meg a felek megállapodásának. Ha valaki alkatrészként, bontásra kínál eladásra egy autót, akkor nem minősül hibának a közlekedésre alkalmatlan állapot. Olyan hibáknál van lehetőség sikeres fellépésre, amelyek nem adódnak a jármű korából és elhasználtságának mértékéből. Például, ha valaki 500 ezer futott kilométerrel az órájában vesz meg egy kocsit, ne lepődjön meg, ha az autója sok kenőolajat fogyaszt. Míg ugyanez a hiba például 150 ezer kilométer után megalapozhatja a vevő szavatossági igényét.