Vulkánok hátán, medvék földjén

2017.10.06. 11:30

Kamcsatkán kalandozott a herendi fotóvadász

Egy horgásztanyára repültek el egy olyan helikopterrel, amelynek ki volt törve néhány ablaka, de mint kiderült, így szép képeket lehetett készíteni az alacsonyan szálló gépből. A medvéket két-három helyen tudták fotózni, fegyveres, hivatásos vadász kíséretével.

Molnár Sándor

Az Országos Könyvtári Napok rendezvénysorozatának keretein belül tartott vetítéssel egybekötött élménybeszámolót kamcsatkai utazásáról Csótai László természetfotós a helyi közösségi házban. A felesége révén bándi kötődésű, de Herenden élő, magát fotóvadászként aposztrofáló természetfotós „ Vulkánok hátán, medvék földjén” című előadására sokan voltak kíváncsiak.

Fotó: Molnár Sándor

Csótai László a magyarországi nagyvadakat már sokszor fotózta, ezért új kihívásként kétszer eljutott Afrikába a nagyvadak hazájába, majd ezt követően jött az ötlet, hogy a medvék következzenek a sorban. Erdélyben sokat fényképezte már őket, ezért másik helyszínt keresett. Mint mondja Alaszka megfizethetetlen, így maradt Kamcsatka. Barátja nagyon jól beszélt oroszul, ezért a szervezés viszonylag könnyen ment és 2014-ben Cseterki Imrével eljutottak a Kamcsatkai-félszigetre. Az utazás kultúrsokk volt a fotós számára.

– Én a magam ötven évével ilyet még nem éltem meg. Ez egy nagyon zárt, merev szabályok szerint működő világ. Bár próbálkoznak a turizmusban, de ez egy katonai félsziget, zárt katonai területek vannak, ahova nem lehet bejutni. Viszont nagyon izgalmasak voltak a vulkánfürdők, a táj a vulkánokkal és a medvék, amiért mentünk – sorolja az élményeit összesűrítve László. Elmondja még, hogy maradt hiányérzete a medvékkel kapcsolatban, mert nem igazán volt jó az idő, amikor kint jártak. Ettől függetlenül óriási élményt jelentett számára, kalandornak érezte magát a 10 napos túra során.

Fotó: Csótai László

Egy horgásztanyára repültek el helikopterrel. Reggel, napfelkeltekor és este naplementekor jártak ki fényképezni. A medvéket két-három helyen tudták fotózni, fegyveres, hivatásos vadász kísérettel, öt és ötven méter közötti távolságból. Ott voltak a folyóban és négyféle halfogó technikával vadásztak a lazacokra. Volt a búvármedve, amelyik a fejét a vízbe dugva vadászott. Volt, amelyik ráugrott a halra, míg egy másik paskolta a vizet és úgy próbált halászni. A lustábbja csak állt, nézett és várt a megfelelő pillanatra. Egymást nem zavarták, felosztották egymás között a területet. A fotósoknak egy életbevágóan fontos szabályt kellett betartaniuk, azt, hogy nem mennek a vízbe, mert akkor konkurenciát jelentettek volna a vadászó medvéknek, amit rosszul viselnek a tökéletes ragadozók.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!