Valóság és virtualitás - Tudománynapi ünnepség a Pannon Egyetemen

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Természettudományi Kutatóközpont főigazgatója beszédében a valós világ és a képzelet, a tudomány és az áltudomány között húzott határt. Az MTA egy hónapos országos rendezvénysorozatának idei mottója: „A tudomány evolúciója – a valós és a virtuális világok.” Keserű György Miklós ünnepi beszédében úgy fogalmazott, a tudomány fejlődéséhez elengedhetetlenül  szükséges a kritikus kérdések feltevése. A  kritikus kutatókat is támogatni kell, hogy nélkülözhetetlen küldetésüket teljesíteni tudják.

A magyar tudományt 1997 óta ünneplik november 3-án annak emlékére, hogy 1825-ben Széchenyi István ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét a Tudományos Akadémia megalapítására. November 3. kezdetben a magyar tudomány napja volt, majd az országgyűlés 2003-ban hozott határozata alapján a tudomány ünnepe lett, amelyet  több mint egy évtizede egy hónapon át tartó  rendezvénysorozat követ.

Gelencsér András rektor a Pannon Egyetem ünnepségén azt mondta, a tudomány szerepe megkérdőjelezhetetlen. Tudomány nélkül a jelenben ideig-óráig élhetünk, de nem lehet jövőnk. Pósfai Mihály, az MTA Veszprémi Területi Bizottságának elnöke a tudományos életpálya szakaszait sorolta, hogyan tudnak az egyetemi hallgatók, doktoranduszok, posztdoktorok, érett kutatók ismereteket szerezni, a valós és áltudományt, a valódi és látszateredményeket  megkülönböztetni.

A tudománynapi  rendezvényen öt PhD-doktort avattak. Porga Gyula polgármester Hancsók Jenő egyetemi tanárnak, az intézmény MOL Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszéke professzorának adta át a Polinszky-díjat. A Méray László-díjat Chován János Tibor egyetemi docens, dékánhelyettes vehette át.