Tanúságtevő szolgálat

A hittudományi főiskola nagytermében több száz gyermek és fiatal gyűlt össze, hogy a hitoktatókkal és a papsággal együtt ünnepeljen az oltárszolgálatot ellátók közösségében.

Reménységünk csak Te vagy, Jézus, kérünk, el ne hagyj - zengett a Horváthné Csomó Orsolya tanárnő által vezetett gyermekkórus éneke a szentmise kezdetén, melyet Márfi Gyula érsek mutatott be.

Szentbeszédében Dékány Árpád Sixtus zirci ciszterci főapát a ministránsok szolgálatáról szólott: Isten ránk bíz feladatokat, és mi általában csapatmunkában végezzük el azokat. A ministránsok szolgálata is csapatmunkában valósul meg a papsággal az oltár körül. Ez tanúságtevő szolgálat, amelynek lényeges eleme az alázat, mely át kell, hogy hassa az áldozatot bemutató papot és a ministránst egyaránt.

A szertartást különböző csapatjátékok követték, Östör Dániel diakónus a szellemi totót vezette
Fotó: Balogh Ákos

Hogy a feladat ne szereplést jelentsen, hanem őszinte lelki odaadottságot. Egy alkalommal egy kis ministráns azt kérdezte tőle, hogy milyen az Isten? - idézte egy emlékezetes élményét az apát. Mit lehet erre egy kisgyereknek válaszolni? Teológiai fejtegetések helyett azt mondta neki: Isten nagyon jó fej! De a gyermeknek ez nem volt elég, kérdés kérdést követett, végül azzal zárult: Isten jóságát szavakkal nem lehet kifejezni. Isten annyira jó fej, hogy a vetélkedők, televíziós túlélő show-műsorok főszereplői meg sem közelítik őt. Az oltárnál ennek a végtelenül jó Istennek adunk hálát szolgálatunkkal.

A szertartást különböző sportjátékok (méta, a labirintus, ping-pong) követték az udvaron papok, kispapok és az érsek úr bekapcsolódásával. A nagyobbak a kommunikáció, a tolerancia kérdéséről beszélgettek, Dékány Sixtus apáttal pedig az elköteleződés papi/szerzetesi és világi formáiról.