Sobritól Rózsa Sándorig

A romantikus nézőpontot mellőzve a bakonyi betyárvilág valódi eseményeit, a betyárok valódi személyiségét, cselekedeteit objektívan mutatta be Csatlós Melinda, A feledésbe merült bakonyi betyárvilág című előadásán az Eötvös Károly Megyei Könyvtár közösségi terében.

Az előadó kiemelte, ahhoz, hogy a témát átlássuk, Európából kell kiindulni, hiszen nem tipikusan magyar, hanem nemzetközi jelenség a törvényen kívül élők világa, tevékenysége. A betyárokra sokan úgy gondolnak, mint nemzeti hősökre, azonban legtöbbször megszegték a törvényeket, a történeti források negatív figuraként említik őket. Főleg az alsóbb társadalmi rétegek közül kerültek ki, parasztok, vagy pásztorok voltak. A betyárok nem voltak egyenrangúak, adott hierarchia uralkodott közöttük.

Fotó: Kutasi Zsófia

Az előadáson szó esett a híres bakonyi betyárokról, Sobri Jóskákról, Savanyú Jóskáról, valamint a kevésbé ismert figurákról, többek között Oroszlán Paliról és Kökes Pistáról, továbbá Rózsa Sándorról is, aki a témában megkerülhetetlen.

Csatlós Melinda kiemelte, a betyárvilág ma nagyon népszerű, melyhez a hagyományőrző egyesületek is szívesen nyúlnak, azonban elsősorban a romantikus oldalról közelítik meg. Valójában a betyárvilág ennél sokkal összetettebb és mélyrehatóbb.

Fotó: Kutasi Zsófia

Csatlós Melinda kitért arra, hogy az eddig megjelent három könyve hogyan kapcsolódik a témához.

2011-ben egy irodalmi pályázat kapcsán kezdett el foglalkozni a területtel, ami a népzenei, néprajzi érdeklődéséhez is kapcsolódott. Az egyik veszprémi általános iskolában tanít, magyar ének-zene szakirányon, így a népzenét és az irodalmat is összekapcsolta mindezzel.

Mint mondta, a gyerekek számára érdekes, kalandos a betyárok élete, akik igazi mesehősök lehetnek. A téma a történelmi múltunkhoz is kötődik és gyakorlatilag bármelyik tantárgynál felhasználható.