Veszprém

2015.10.30. 10:28

Örömzenélés és szíven ütő klezmer - A Veszprémer Klezmer Band húszéves fennállását ünnepelte

Veszprém – Barta János, a Veszprémer Klezmer Band vezetője szerint az együttes túl van a zeniten, a klezmer ma már nem annyira menő. Ennek ellenére fennállásuk húszéves évfordulóján teltházas koncertet adtak. Barta Jánost az együttes múltjáról és jövőjéről kérdeztük.

Kutasi Zsófia

– Annak idején arra gondoltam, hogy nem kellene a sokadik középszerű magyar táncházi zenekart vagy népzenei együttest megalakítani, ezért gondoltam, hogy valami másra lenne szükség – idézi fel a kezdeteket Barta János. A zenészt egy kollégája akkor egy klezmerkazettával lepte meg.  – Olyan zene volt, ami ismerős is volt és nem is, mindenesetre nem a megszokott magyar népzenei fordulatok és hangszervilág jellemezte, az mindenképpen tetszett, hogy a klarinét viszi benne a vezető szerepet – fogalmaz az együttes vezetője.

Fotó: Balogh Ákos

Mint mondja, amikor az első számot meghallgatta, azonnal érezte, hogy ezt neki találták ki. Zenésztársával úgy vélték, fel tudnák dolgozni úgy, hogy az „üssön”. Végül az eredetihez képest eltérő hangszerelésben felvették a számot, de mint mondja, nem merítették ki sem ennek a kazettának, sem saját maguk lehetőségeit. Nem sokkal később a zenélés mellett a kutatás is fokozatosan előtérbe került, igaz, akkor még internet híján lépésről lépésre, lexikonok alapján.

Az eredeti hangzó anyagok terén a klezmer viszonylag jó helyzetben van. Az egykori zsidó zenészek közül az 1910-es években Kelet-Európából sokan eljutottak Amerikába is, ahol jó minőségű felvételeket tudtak készíteni. Igaz, a gramofonon ma már recsegnek-ropognak a számok, azonban technikailag megújíthatóak és így újra élvezhetőek.

A klezmer felkutatása kezdetén zsidó zenészeket nehezen lehetett találni. A legtöbb ilyen dallamot a magyar kávéházi cigányzenészek őrizték meg.

– Amikor a magyar népzenével foglalkoztam, mondták nekem, hogy „na, ezt pedig a zsidóknak játszottuk”. Legközelebb már úgy mentem oda, hogy kértem, nekem is játsszák el – idézi fel az akkori eseményeket a vezető. A veszpréminél öt évvel korábban alakult a Budapest Klezmer Band, abban az időben más zenekarok is felfedezték a klezmert. – Nem éreztük egymást konkurenciának, természetes volt, legalábbis számomra, és örültem annak, ha adott dallamból a másik jobbat ki tudott hozni, mint amire én gondoltam – emlékszik vissza Barta János.A kezdetekben kérdés volt, milyen irányvonalat válasszon az együttes, az egykori tagok között törést is jelentett a vita. Végül a népzenei vonal mellett voksoltak, amelyhez mai napig hűek maradtak. – A népzenével kapcsolatban Bartók és Kodály tiszta forrásokat emlegetett. Ha ezeket a dallamokat kutatjuk és játsszuk, közelebb vagyunk ehhez a gondolathoz, mint ha tíz, húsz sztenderdet dobnánk fel és improvizálnánk rá. Természetesen ez utóbbinak is van létjogosultsága, de úgy érzem, az nem illett volna az előéletemhez, képességeimhez, gondolatvilágomhoz – fogalmaz az együttes vezetője.

Akkoriban ezt a jazzes irányvonalat követte a legtöbb, magát akkor klezmernek mondó együttes.

A kérdésre, mit szól a zsidó közösség az együttes tevékenységéhez, Barta János elmondja, tudnak róluk és sokan kedvelik is a zenéjüket. A zsidó tehetséges zenészek elsősorban komolyzenét játszanak. A klezmer inkább a lakodalmas zene részének számít. – Akik befogadóak, azok örülnek ezeknek a dallamoknak. Többször ránk is csodálkoztak, hogy „hogy lehet, hogy ti gójok (nem zsidók – a szerk.) játsszátok ezt a zenét?” – mondja az együttes vezetője.

Arra, hogy a nem zsidók között miért olyan népszerű a klezmer, Barta János egyszerűen annyit mond, „mert jó zene ez”.

– Ha leküzdjük az előítéleteket, amelyek mostanában eléggé előtérbe kerültek, és ha meghallgatunk egy ilyen dallamot, akkor az szíven üti az embert – mondja a zenész és hozzáteszi, a klezmer, amit a zenekar szeret, az befogadó muzsika. A zenén keresztül lehet érezni a közeget, amelyben megszületett – megtermékenyíti azt akár a magyar népzene vagy az igényesebb műzene. Ettől az sokszor szebb és értékesebb is lesz. Ha valaki klezmert játszik, benne van a saját egyénisége is, ahogy a Veszprémer Klezmer Band tagjai esetében is: – A mi képességeink sem korlátlanok, vannak gyökereink, amelyeken átszűrődik a zene, a végeredmény pedig ez lesz.

Barta János kedvencei közé tartoznak a történelmi Magyarországról, az osztrák–magyar monarchia korszakából származó zsidó zenék. A tulajdonképpeni klezmer Kelet-Európában jött létre.

Az együttesre a zenei kísérletezés is jellemző. Volt, amikor egy adott sláger népzenei gyökerét keresték vissza, az eredeti mű swinges alapjait megtartva.

Tervben van egy nagyobb lélegzetvételű mű, erre már tettek kísérletet az utolsó előtti lemezükön. Sok kedves emlékük van az elmúlt két évtizedről, voltak emlékezetes fellépések, szép pillanatok. Ezek közé tartozik, amikor több zenekarral összeállva jam sessionszerűen örömzenéltek, ezt a közönség is élvezte. Több fesztiválon, például Lengyelországban is lehetőségük volt erre. Mostanában ez nem jellemző, a zenekarok inkább elszeparálva lépnek fel.

Barta János szerint a zenekar túl van a zeniten. Tíz éve nagyon divatos volt a klezmer, rengeteg helyről kaptak meghívást, és észrevették, hogy a veszprémiek mások. Ma jóval kevesebb a fellépési lehetőség, nem menő annyira ez a műfaj, mint korábban. Úgy véli, ezt tudomásul kell venni. Ettől függetlenül folytatják az eddigi munkát, terveik is vannak. Az elmúlt húsz év gyorsan elrepült, azonban tartalékok még bőven vannak a klezmerben és a zenekarban is.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!