Megkezdődött Veszprémben a finnugor kulturális főváros programsorozat

A Finnugor kulturális főváros címet 2013 óta viselheti egy település. Veszprém másodszor pályázott, idén övé a cím, a Fejér megyei Iszkaszentgyörggyel közösen. Veszprémben erős a finnugor hagyomány, a finn és észt tradíciók. Több mint negyvenéves a testvérvárosokkal való kapcsolat, a finnországi Rovaniemivel és az észt Tartuval, ezekre építjük a programunkat, mondta Porga Gyula a megnyitón.

A polgármester kiemelte, ez az év lehetőséget ad arra, hogy Veszprémben bemutassuk a finnugor kulturális életet, ugyanakkor a magyar kultúrát, a város vonzó, erőteljes kulturális kínálatát a világnak. A programsorozat kialakításában nagy szerepe volt a Veszprémi Magyar-Finn Egyesületnek és a Pannon Egyetemnek. Idén számos rendezvényt, koncertet, kiállítást, előadást, vetélkedőt szerveznek, a programokra várhatóan ellátogat majd a magyar, a finn és az észt európai biztos is.

Porga Gyula szólt arról is, hogy 2023-ban ismét egy magyar város lesz Európa kulturális fővárosa, amire Veszprém is pályázik. Az idei év jó felkészülést nyújt arra.

Gáll Attila, Iszkaszentgyörgy polgármestere elmondta, a kistelepülésnek erős finn és észt kötődései vannak. 1944-ben - Budapest bombázása miatt - a finn nagykövetség Iszkaszentgyörgy kastélyába költözött, 2012-ben a finn köztársasági elnök is ellátogatott a településre. Finn és észt testvértelepülésük van, idén pedig egy udmurt lány segít nekik jobban megismerni az udmurtokat. Finnugor kulturális fővárosként bemutathatjuk önmagunkat a 25 milliós finnugor közösségnek, közölte a polgármester.

A címet elnyerő településeket Petri Tuomi-Nikula finn nagykövet levélben köszöntötte, majd Ruttkay Miklián Eszter, a zirci Reguly Antal Múzeum és Népművészeti Alkotóház igazgatója, a Reguly Társaság alelnöke nyitotta meg Salánki Zsuzsa, az ELTE finnugor tanszéke nyelvészének az udmurt porta felépítését bemutatót kiállítását. Hangsúlyozta, hogy fontos a tudományos ismeretterjesztés, de az is, hogy ezt közérthetően tegyük, a finnugor kultúrát széles körben megismertessük. A Hangvilla harmadik emeletén látható kiállítás többek között bemutatja a portát, a lakóházat, a fürdőház épületét.

Szoboszlai András, a Veszprémi Magyar-Finn Egyesület elnöke úgy fogalmazott: az idei év ablak a világra, megmutathatjuk a bennünket jellemző kulturális örökséget, sokszínűséget. Gazdag a programkínálat, az egyesület mindent megtesz azért, hogy a rendezvények sikeresek legyenek, minél több emberhez eljusson a finnugor kultúra.

A megnyitón közreműködtek a Csermák Antal Zeneiskola növendékei.