Hatóság a diszkrimináció ellen

Az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál megyei referensek segítik a helyi lakosságot. Dr. Fábián Alexandra ügyvédet kérdeztük a Veszprém megyei egyenlőbánásmód-referensként végzett munkájáról.

- Milyen ügyekkel foglalkozik a hatóság?

- Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló (2003. évi CXXV.) törvény húsz védett tulajdonságot sorol fel, ezek közül leggyakrabban a nemi alapon, életkorral, anyasággal, apasággal, fogyatékossággal, egészségi állapottal, vallással, politikai nézettel, vagyoni helyzettel kapcsolatos panaszok miatt keresnek fel minket. Fontos kiemelnem, hogy az eljárás elindításához az ügyfélnek nemcsak rendelkeznie kell a védett tulajdonsággal, hanem konkrétan azzal összefüggésben kell érnie a hátránynak. Találkoztunk olyan esettel, hogy kilakoltattak egy roma személyt, azonban nem a származása miatt érte a hátrány, hanem mert nem fizetett lakbért. Vagyis, ha nem lett volna roma, akkor is kilakoltatták volna, így hatóságunk nem tudott eljárni. A diszkrimináció körébe tartoznak az olyan ügyek is, mint például az iskolai szegregáció, bár ez megyénkre nem jellemző. Szintén fellépünk az olyan esetek ellen, amikor megtorlás éri az ügyfelet azért, mert a hatóság vizsgálatát kérte. Ezek elég kényes ügyek. Megyénkben leggyakrabban a foglalkoztatással, a munkaerőpiaccal és a fogyatékossággal kapcsolatos esetek fordulnak elő.

Dr. Fábián Alexandra ügyvéd, Veszprém megyei egyenlőbánásmód-referens (Fotó: Penk Tímea)

- Hogyan zajlik az eljárás?

- A kérelmezőnek igazolnia kell a védett tulajdonságát, illetve valószínűsítenie kell az általa elszenvedett hátrány és a védett tulajdonság közötti ok-okozati összefüggést. A bepanaszolt félnek kell bizonyítania, hogy megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét, vagy hogy azt nem volt köteles megtartani az adott helyzetben. Ilyen lehet a munka jellege miatt indokolt arányos megkülönböztetés, például ha a munkáltató egy várandós munkavállalót nem alkalmaz állapotát veszélyeztető munkakörben. Ha a bepanaszolt fél nem tudja kimenteni magát, akkor a hatóság megállapítja a jogsértés elkövetését. A hatóság elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, nyilvánosságra hozhatja a jogsértést megállapító határozatát, vagy bírságot szabhat ki. A sérelmet szenvedett felet anyagilag nem tudja kompenzálni a hatóság, kártérítésre csak más eljárások indításával lehet érvényt szerezni.

- Milyen tapasztalatai voltak az elmúlt négy év alatt?

- Lassan kezd beépülni az emberek tudatába, hogy létezik egy ilyen szerv. Eleinte kevesen fordultak hozzám, de a tavaszi médiakampányt követően naponta többször is érkezett megkeresés telefonon, e-mailen vagy személyesen. Megyei referensként havonta más járásközpontban tartok fogadóórát, illetve heti rendszerességgel Veszprémben vagyok elérhető személyesen.