Kiállítással kezdődött a Gizella-napok programja

A polgármester kiemelte: Veszprém jelene Gizella királyné tradíciójára épül. A rendezvényben se csak egy ingyenes programsorozatot lássuk. Az ünnepben ott van a lelkiség, de a kulturális kikapcsolódás, a szórakozás lehetősége is.

Márfi Gyula érsek örömét fejezte ki, hogy a Gizella-napok megszervezésében össze tud fogni egyház és állam, önkormányzat és civil szféra. Nem szerencsés a szakrális és a civil szféra teljes szétválása, ugyanakkor egybeolvadása sem, hangsúlyozta az érsek.

Az ünnepélyes megnyitó egyben a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményben nyílt kiállítás megnyitója is volt. Az ember nem maradt magára a háborúban, sem testi, sem lelki küzdelmében. A kiállítás azoknak az orvosoknak, gyógyszerészeknek, tábori lelkészeknek, ápolóknak és ápolórendeknek állít emléket, akik az első világháborúban életüket kockáztatva a sebesültek és a haldoklók szolgálatában álltak és végső küzdelmükben adták számukra a hazatérés vagy a feltámadás reményét, mondta Udvarhelyi Erzsébet, a gyűjtemény igazgatója.

Hozzátette: a háború küzdelmében fizikailag és lelkileg is megterhelő feladat hárult a lelki és a testi betegségek orvoslóira: a tábori lelkészekre, a katonaorvosokra és az ápolókra. Azokra, akik a reményvesztett ember kétségbeesését próbálták enyhíteni, testi-lelki gyógyulását segíteni. A Monarchia területén 1914-ben mindössze 158 tábori lelkész látta el a pasztorációs feladatokat és az magyar orvosok (5805) negyven százaléka teljesített szolgálatot a fronton. Az orvoshiányt is igyekeztek pótolni a világháborúban azok a szerzetesrendek, amelyek betegápolói céllal alakultak és lehetővé tették az orvos-, gyógyszerész- és ápolóképzést rendtagjaik számára. A kiállítás kiemelten foglalkozik az orvos-, gyógyszerész, sebész- és ápolói képzést nyújtó Betegápoló Irgalmasrend és az Irgalmas Nővérek történetével. A tárlat a K. u. K. és a magyar hadsereg jól szervezett egészségügyi rendszerét is bemutatja.

Kozma Imre, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője arról beszélt, a rend alapítója, Istenes Szent János a gyógyítás kultúráját jelenítette meg. Azt a fajta védettséget kínálta fel az embereknek, amilyen védettsége van a magzatnak az anyaméhben. Az irgalmasrendi szerzetesek ezzel az üzenettel mentek a betegekhez; az orvosi tudáson és a műszerezettségen túl legfontosabb az emberi közelség. Kapronczay Károly történész, levéltáros elmondta: a Monarchia 3,8 millió katonát vesztett, két millió magyart, 750 ezer hadirokkant volt, 650 hadiözvegy és ennyi hadiárva. A kiállításon a hátország látható: a sebesültek, rokkantak és azok, akik erőfeszítést tettek életük megmentéséért. Bíró László tábori püspök üzenetét Kótai Róbert tábori lelkész, püspöki titkár olvasta fel. A háború egész Európát hadszíntérré, a családokat csonkává, az életet befejezetlenné tette. A borzalmakon túl pozitív azoknak az embereknek a szerepvállalása, akik a testet gyógyították, a lelket erősítették, vigasztalták.