Elfeledett veszprémi patikák a Történelmi Szalon legújabb sorozatában

A patikákat és a gyógyszerészeket mindig is valamiféle különös légkör övezte. A kémia bölcsője a gyógyszertárak szerény laboratóriumában ringott és igen gyakran születtek meg ott a legnagyszerűbb felfedezések. Minden patikusnak volt saját fejlesztésű specialitása, amellyel fontos szolgálatot tettek a város lakói számára. A patikusoknak szaktudásuk révén a helyi társadalmi életben kiemelkedő szerepük volt, mesterségbeli tudásuk gyakran a családon belül apáról-fiúra szállt. – hangzott el a beszélgetésen, amelynek vendégei többek között dr. Pávics Lászlóné de Chatel Mária,     Hogya György és Karabélyos Péter egykori patikák világát ismerő, vagy éppen patikuscsalád képviselői, leszármazottai voltak.

A meghívott vendégek, Hogya György , Karabélyos Péter és Pávics Lászlóné  de Chatel Mária, az egykori patikusvilág  kulisszáit tárták fel Márkusné Vörös Hajnalka beszélgetésvezetővel (fotó: Jákói Bernadett)

Sem évforduló, sem jeles esemény nem köti a Történelmi Szalon legújabb beszélgető sorozatának a legutóbbi témáját. A város helytörténeti kultuszának sajnos gazdátlan témaköre ez: a patikusoknak és családjainak annál nagyobb szerepük volt a város társadalmában, hogy feledésbe merüljenek. A legkorábbi krónikák által jegyzett Rezner Károly, Ziersen Mihály, majd Ferenczy család, Óváry Kálmán, Kádár Gyula és Metzger Ede, később  Kocsuba Emil és Karabélyos Endre  mint csak a Fekete Sas Gyógyszertár történetétének szereplőit említhetjük. De emellett az Arany Oroszlán Patika hajdani alapítói, tulajdonosai, a Szente családtól a Kerbolt családig, majd Incze Kálmán , Hajnóczy család munkássága is bekerült a Veszprém patikamúltjába. Az 1945 utáni új patikus nemzedék is mint Felföldi Sándor, Nagy Jenő, Pávics László, természetesen egy új fejezetet nyitottak a már modernebb  szellemiségű gyógyszerészet történetben. Az elithez tartozókként széles tárgykörű tudással rendelkeztek, többségük virilistaként, jeles polgárnak számított.

Patikuscsaládok tagjai nemcsak apáról fiúra, hanem családról, generációról generációra vitték a szakmát, hosszú vándorlások után érkeztek és vertek gyökeret egy-egy településen. Így a mára legendává vált Kocsubáék Erdélytől Bécsig vándoroltak, de többen érkeztek a Felvidékről, míg Veszprémben véglegesen letelepedtek. Mivel a patikaalapítás a múltban sem volt egyszerű, hiszen az engedélyeztetést vagy szabad királyi város, vagy a helytartó tanács hajthatta végre, privilégiumot kaphatott a patikus. A nosztalgiabeszélgetésen kiderült, hogy Veszprémben mindössze 4 patika működött 1945 elött, forgalmas helyen álltak, általában piacterekhez közel, vagy forgalmas kereskedelmi útvonalak közvetlen közelében. A patikusok nemcsak a testi közérzet helyreállítására javasoltak gyógyírt, hanem a lelki bajokra is kíváló megoldást nyújtottak, hiszen sok , lélek gyógyulni vágyó  járt be csak úgy beszélgetni az üzletbe. A rendezvényen az a titok is feltárult, hogy minden patikusnak voltak speciális likőrjei, kizárólag titkos receptek által készült gyógykészítmények, amik emelték a patikus bizniszét. A meghívott vendégek, Karabélyos Péter, az egykori Kocsuba (ma Fekete Sas) Gyógyszertár korabeli tulajdonosainak leszármazottja a felmenői hajdani veszprémi népszerűségéről,a szakmai örökségről, a város közéleti életében betöltött kulturális  szerepükről. Pávics Lászlóné a régi veszprémiek által napjainkig jól ismert, 1992-től az  Iskola utcában működő ,  de az előbbi évtizedekben már  jeles  Pávics patika történetéről, valamint Hogya György 93 éves helytörténeti kutató a közeljövőben megjelenésre váró, a régi veszprémi Patikák életét felvázoló tanulmánykötetéről beszélt a nagyszámú érdeklődő közönségnek.