Bemutatták Tömöry Péter Bodóné lányai című regényét

A Vár Ucca Műhely adta ki Tömöry Péter könyvét (szerkesztő Brassai Zoltán), melyet a múlt héten Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, hétfőn pedig Veszprémben, a Csikász Galériában mutattak be.

Sarusi Mihály József Attila-díjas író azt mondta, Tömöry Pétert színházi emberként, rendezőként, dramaturgként ismerik, írt regényt, elbeszéléseket, színdarabot. Családregényének történetét nehéz röviden összefoglalni: három jó barát, székely fiú életéről szól, akik keresik a helyüket. Megismerhetjük az életüket, álmaikat, rémlátomásaikat, képzelődéseiket és a kort, melyben a regény játszódik.

Sarusi Mihály szerint a Bodóné lányai töredezett, szaggatott, félmondatokra, szavakra bontott szöveg. Nem verses regény. Akár filmforgatókönyvnek is vehetnénk. Áttűnésekkel. Álmokkal. Rémlátomásokkal, képzelődésekkel, magával a véres valósággal. Magyarról hol románra, hol németre váltva. Erdélyt, szülőföldjét, elmúlt fél évszázadát Tömöry Péter nagyon jól ismeri, pontosan, hitelesen ábrázolja.

Tömöry Péter úgy fogalmazott: Erdély „irodalom- és művészetgerjesztő” tájegység. Tavaly novemberben jelent meg a nagy regénye, mely nem hasonlítható a hazai irodalom Erdélyt bemutató alkotásaihoz. A jelenkori munka más nyelvi világban, más szemszögből íródott, kis emberek életén keresztül mutatja be a világot.

Tömöry Péter elmondta, őt költőnek tartották, sokak számára meglepetés volt az 1970-ben megjelent kötete, mely novellákat és egy színdarabot tartalmazott.

– A költészetben, prózában és a színpadon egyaránt a poézis érdekelt. Az irodalomban nagyon fontos, a szavak hogyan állnak össze egy egésszé – közölte az alkotó, aki regényét a hagyományostól eltérő ritmusban, töredezve, verstöredékekben írta, ezt a szaggatottságot segíti Dexiur tipográfiája is. Közel ezeroldalas regényét olyan hosszú fejezetekre osztotta, melyekbe akár három kisregény is beleférne.