Az idegenforgalmi turizmus szolgálatában - 65 éve állították fel a Veszprém megyei Idegenforgalmi Hivatalt

A legnagyobb és legelső figyelmet a Balaton felvidék úthálózata II. világháború rombolásaitól már tönkrement és gazdátlanná vált útjelző hálózata kapta. Az 1945 előtt a turistaság által virágzott Bakony térsége az államosítást követően a honvédség befoglalt területe miatt tilos területnek számított. Először a még Veszprém megyéhez tartozott Keszthelyi hegységben kellett a munkát elkezdeni, hiszen közismert volt, a Festeticsek korábbi zárt területére egyszerű turista nem tehette be a lábát. 1961-re már több mint 10 színes jelzés készült el a Keszthelyi hegységen át, majd a tapolcai medence, a bazalthegyek , a Balaton parti szakasz és végül a Bakony a katonai területnek nem számító vonulatai következtek. 1961-re újra elkészült a korábbi Szent István vándorlás új névvel ellátott mozgalmának, az Ismerd meg a hazádat, mára az Országos Kék Túra megyei útvonalaként ismert szakasza. Az új, az 1938-as kijelöléshez képest a már módosított útvonal Veszprém megye területére 1951-ben Isztimér határán lépett be, áthúzódott a Bakonyon, majd a Balaton felvidéken át - mint jelenleg is-Sümeg határában hagyja el a megyét. Akkor az útvonal festéseket és felújításokat az Idegenforgalmi Hivatalon keresztül társadalmi szervezeti munkában végezték.

Dr. Zákonyi Ferenc, az 1951-ben felállított idegenforgalmi hivatal elnöke 1961-ben, a tízéves évfordulón egy balatoni kilátó avatásán mondott beszédet
Archív fotó Jákói Bernadett gyűjteményéből

Mint minden kilátópontot az onnan feltáruló csodálatos panoráma teszi vonzóvá, ezért nélkülözhetetlen volt a turistautak mentén a  kilátók építése, pontosabban újjáépítése is, illetve azok környezetének a turisztikai célú felkarolása. Az akkori Veszprém megyében 1951-től létesítettek kilátókat, így elsőnek a Berzsenyi Dánielről elnevezett kilátót a Keszthelyi hegységben, a Pető-hegyen, ahonnan az egész keszthelyi hegység látható. A Badacsony tetején Kisfaludy emlékére, a Boncos tetőn Batsányi Jánosról állítottak fel kilátópontot. A Hidegkúthoz közeli Recsek - hegyen a Balaton-felvidék legmagasabb pontján, a Noszlopy Gáspár nevét őrzi a máig is a magaslat. 1961-ben a Bakony legmagasabb csúcsán a Kőris-hegyen épült fel a több,  mint 100 km horizontot  befogó hatalmas kilátótorony. A legfrekventáltabb balatoni üdülőkörzetben is megtalálni azokat a turistairányító táblákat, amiket akkor az időjárási viszonyokat kiálló pléh minőségben készítettek el. (néhány mai kirándulóponton, többségében vasútállomások mentén ma is felfedezni ezeket.

Az Idegenforgalmi Hivatalnak a fennállása során mindig is jó kapcsolata állt fenn a természetbarátokkal, szakosztályokkal, mindig is segítette a természetjáró mozgalom fejlődését. Forrásfoglalásokat, kilátótornyok építését és rendbetételét, környékgondozásokat, különböző kategóriájú szállásokat szorgalmazták, állítottak fel a megye területén. Az 1950-es évek végén a Badacsony munkaterületté épült ki, 1960-ra befejezték a kilátótorony építését, a 484 lépcsős Bujdosók lépcsőjét. de lehetővé tették a nehezebben gyalogolóknak az öszvérekkel való közlekedést a Badacsony tetejére is. 1960-ra, tíz év munkájának köszönhetően megjelent az Idegenforgalmi Hivatal 29. kiadványa is, de ekkor már az oly népszerű sátortáborok felállítását is sürgették,, amely az első európai értelemben vett üdülőtábor volt a Tihanyi félszigeten. Ezután Hévízen a tó partján létesítették a további sátortáborok létrehozását, a későbbi, többségében ma is álló korábbi  szállodaépületek csak harmadik ötéves tervben valósulhattak meg. Az Idegenforgalmi Hivatal munkája későbbiekben már a bakancsos természetjárástól történő szétválása eredményül folytatta tevékenységét, immár 65 éve szolgálatában a mai modern idegenforgalmi turizmus tevékenységének elődjeként.