A kézzel varrott csoda

Az alföldi településen készített sajátos, mára nemcsak hazai, de európai hírű csipkeverés napjainkra beírta magát a magyar iparművészet történetébe. A halasi csipkével készült alkotások több világkiállításon is nagydíjat nyertek, a magyar állam ajándékaként előkelő, híres emberek is megkapták magyarországi látogatásuk alkalmával. Mint hungarikum, 1902-es megjelenése óta a magyar népművészet fontos része, azok közé a csipkeverő műhelyek közé tartozik, amelyek a XX. század eleje óta folyamatosan működnek, Izlandtól Ausztráliáig az egész világot meghódította.

A mára védjeggyel ellátott csipke története a XIX. század utolsó éveibe nyúlik vissza, az iparművészet egyik törekvése, hogy a mindent elárasztó iparcikk mellett megőrizzék a népi, illetve a kézműves technikákat is. Magyarországon többfelé fejlesztettek ki manufakturális jellegű műhelyeket, amelyekben halasi csipke is készült – hangzott el Szuper Miklósné Gránátalma-díjas népi iparművész, hímző és csipkekészítő köszöntőjében.

A kiállítás megnyitóján Kruppa-Jakab Éva népdalénekes stílusosan halasi népdalcsokrot adott elő. A rendezvényen filmvetítést is láthattak az érdeklődők, amelyet Szécsiné Rédei Éva, a kiskunhalasi Csipkeház igazgatója ismertetett. A hungarikum védjeggyel is ellátott alkotásokat március 3-ig tekinthetik meg az intézmény kiállítótermében.