Megtévesztő eladók

A Budapesti Békéltető Testület megjelentette a Mindennapi fogyasztóvédelem” 2016. téli számát, amelyben a Miről ismerjük fel a tisztességtelen piaci magatartást?” című írásban összefoglalja azt, amit erről mindenkinek „illik” tudnia, hogy ne legyen problémája a vásárlásai alkalmával.

Itt van egy lépésre az év vége! Mindenki keresi-kutatja, mit vehet, mit tehet szeretteinek, barátainak karácsonyra a fa alá. Mindenki versenyez a vásárlóért, a forgalmát, a bevételét szeretné növelni minden kereskedő, szolgáltató, mindenki igyekszik kihasználni a felfokozott vásárlási kedvet. Ez a természetes. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy sajnos akadnak köztük olyanok is, akik a vásárlók kárára kísérlik ezt meg. Miről ismerjük fel a tisztességtelen piaci magatartást? Mit tehetünk ellene? És ha már megtörtént a baj, hová fordulhatunk?

A tisztességtelen piaci magatartásnak számtalan megnyilvánulási formája van, és sokszor nehéz eldönteni, éppen mivel állunk szemben. Ilyen lehet a „nyereményjáték”, a megtévesztő garanciális feltételek, vásárlásra ösztönző reklám, csalétkek vagy ingyen ajándékok.

Nyereményjáték: Amikor a kereskedő azt a benyomást kelti bennünk, hogy megnyertünk, meg fogunk nyerni valamit, vagy amennyiben vásárolunk, nyereményhez, kedvezményhez juthatunk, miközben ez nem igaz. Az eleve túlárazott termék árából biztosít a „nyeremény hatására” árkedvezményt, vagy ugyan valóban kap nyereményt a vásárló, de annak valódi értéke elhanyagolható a vásárlás összegéhez képest.

Megtévesztő lehet az ajándék felajánlása is: van, amikor valóban értékes ajándékot kapunk a kereskedőtől. Tipikusan ilyen szokott lenni az egyet fizet, kettőt kap akció, vagy amikor egy drágább termék teljes árú vásárlása mellett egy másik, olcsóbb terméket jelentős 30–70 százalékos árkedvezménnyel tudunk megvásárolni.

Megtévesztő piaci magatartást valósít meg a kereskedő, amikor az ajándék értéktelen, vagy a megvásárolni ösztönzött termék értékéhez képest elenyésző árú: például egy több százezer forintos egészségügyi termék mellé egy pár tízezer forintosnak titulált – valójában azonban csak pár ezer forintot érő – edényt vagy kozmetikai terméket kapunk ajándékba.

Szintén tisztességtelen piaci magatartás, amikor a kereskedő a vásárló hiszékenységével él vissza. A vállalkozásnak ezt minden esetben hitelesen igazolnia kell. Ne hagyjuk, hogy hírességek nyilatkozatai, nem ismert orvosi egyletek vagy távoli országok orvosainak nyilatkozatai befolyásoljanak minket.

A tisztességtelen piaci magatartás körébe tartozik továbbá az agresszív kereskedelmi gyakorlat is. Ilyenkor a vállalkozás fenyegetéssel, hiedelmekkel visszaélve, erőszakosan, „levakarhatatlanul” akar minket rávenni a vásárlásra. „Meg fogja bánni, ha ezt a lehetőséget kihagyja”. De ide tartozik az az eset is, amikor a kereskedő kéretlenül rendszeres telefonhívásokkal zaklatja a vásárlót, annak érdekében, hogy az – a továbbizaklatások elkerülése érdekében – beadja a derekát és vásároljon.

A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt három hatóság is eljárhat. Főszabály szerint a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság jár el. Ha az érintett kereskedelmi gyakorlat a vállalkozás olyan tevekénységével függ össze, amelyet a Magyar Nemzeti Bank felügyel, akkor a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Magyar Nemzeti Bank jár el. Ha pedig a kereskedelmi gyakorlata gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmas, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el.