Varga Norbert: a valódi iszlám az emberek egyenlőségét hirdeti

Mindez Varga Norbert, a Nyugat-magyarországi Egyetem adjunktusának előadásán hangzott el a VEAB-székházban. A politológus végzettségű előadótól megtudtuk, hogy a Koránból írta a doktori értekezését, amely az Iszlám Állam nevű terrorszervezet akcióira való tekintettel napjainkra ismét aktuális témává vált.

- Ha az Iszlám Állam pusztításait vizsgáljuk, akkor egy radikális kisebbség Korán-értelmezésével találkozunk. Hét olvasatnak tizennégy Korán-iskolája van, amiből tisztán látszik az iszlám vallás sajátossága, hogy a szent könyvet nem egységesen értelmezik. Még olyan alapvető kérdésekben sincsen egyetértés a hívők körében, hogy a Korán öröktől fogva létezik, vagy egy teremtett könyvről beszélhetünk. Sok ellentmondás van a Koránban, mivel Mohamed próféta mekkai tartózkodása alatt más körülmények között születtek a feljegyzései, mint a későbbi medinai periódusban. Mekka egy viszontagságos éghajlatú kereskedőváros volt, Medina pedig termékeny oázis, ahol Mohamed rájött, hogy nem tud a keresztény vezetőkkel egységre jutni. Korábban még bízott benne, hogy a zsidó, a keresztény és a muzulmán vallás összeolvasztható. A 622-ben és 623-ban létrejött fejezetek, úgynevezett szúrák, ennek megfelelően békülékeny hangnemet ütöttek meg a zsidókkal és a keresztényekkel szemben. Mivel azonban kudarcba fulladt minden kezdeményezése, amely a gazdasági és katonai erők egyesítésére irányult, megszülettek az első olyan fejezetek a Koránban, amelyek ellenségként tekintettek a zsidókra és a keresztényekre – tudtuk meg az előadótól.

Hozzátette, hogy fontos leszögezni: az arab muzulmánok körében nem beszélhetünk antiszemitizmusról, hiszen az arabok maguk is szemiták, vagyis sémi népek.

- Gyakran halljuk ma, hogy az Iszlám Állam üldözi a kereszténységet és a zsidókat. Ez így nem igaz. A keresztény és a zsidó hitet alacsonyabb rendűnek tekintik, híveiket viszont nem üldözik. A terrorszervezet első számú ellenségei az iszlám vallás síita ágának hívei és az egyéb muzulmán szekták követői, akiket nem fogadnak el teljes értékű hívőknek. A műemlékek rombolásából ez világosan látszik.

Varga Norberttől megtudtuk azt is, hogy a szent háború, vagyis a dzsihád törekvést jelent és szintén nincs egyetértés abban, hogy mire utal. A lélek dzsihádja az ember önmagában vívott harcát, a szóbeli dzsihád vitát, a kéz dzsihádja gazdasági támogatást, a kard dzsihádja pedig fegyveres harcot jelent. Utóbbi értelmezése ugyancsak vitatott: szűkebben a muszlim világ védelmét jelenti, radikálisabb felfogások szerint az iszlám területeken kívül is harcba kell szállni más kultúrákkal.