Játszhatóbb tereket!

A téma ezúttal alkalmat adott arra, hogy a hallgatóság betekintést nyerjen a tájépítészeti tervezés egy speciális területére, a játszótértervezésbe. Kocsis Csaba előadó, a kapolcsi illetőségű Ilona-malom Műhely egyik ügyvezetője bemutatta a hazai játszótérépítés jogszabályi környezetét. Megtudhattuk, milyen az „európai játszótér" és az is nyilvánvalóvá vált, hogy itthon sokkal szigorúbban veszik az illetékesek a játszótéri szabványt, mint más európai országokban.

Kocsis Csaba ügyvezető, tervező a játszóterek tervezésénél kiemelt  hangsúlyt fektetett helyi identitású elemek megjelenítésére. Fotó: Jákói Bernadett

A szigorú előírások szerint minden játszóeszközt tanúsíttatni kell, ami nem olyan egyszerű. Örvendetes, hogy ennek ellenére is akadnak, akik igen eredményesekké tudnak válni egyedi, tájba illő és kreatív, környezetbarát  játszóeszközök és játszóterek tervezésében. –nyilatkozott az ügyvezető. Az előadó rengeteg külföldi példát, fotót ismertetett és büszkén méltatta a helyi referenciáikat (pl: Kölyökdzsungel, Veszprémi Állatkert; Nomádia, Ajka; Sobri Jóska Kalandpark játékai).

Játszóeszközeik fő építőanyaga az akácfa. Rengeteg kötélzetet használnak és egyedi, művészkéz által faragott szobraikkal teszik élőbbé a tereket. Ma, amikor a gyermekek olyan sok időt töltenek el a tabletek felett, nagyon fontos az inspiráló, játékra ösztönző élő környezet, a természetes anyagok, formák megjelenítése. Megnőtt a gyermekek ingerküszöbe, már nem elegendőek az egyszerű formavilágú csőjátszóterek, olyan játszható terekre van szükség, amelyek felveszik a versenyt a számítógépes játékokkal, és megadják a szabad, kreatív játék, mozgás lehetőségét, ezáltal utat nyitnak a fejlődésnek. -hangsúlyozta Sándor Anita szervező, tájépítészmérnök, a VÉKA tagja.