Kinyílt a sérült emberek élete

Az Életet Segítő Alapítványt 1993-ban öt sérült gyermeket nevelő szülő hozta létre, a kuratórium elnöki tisztjére Dörnyeiné Barabás Évát kérték fel, az akkori Kozmutza Flóra Általános Iskola és Speciális Szakiskola gyógypedagógusát, aki 2000-től 12 éven át vezette az intézményt.

– Amikor az értelmileg akadályozott diákjaink húszéves koruk táján befejezték a tanulmányaikat, azt tapasztaltam, hogy az életminőségük rohamosan romlott. Elmaradtak a baráti társaságok, beszűkült körülöttük az élet, nem volt lehetőségük hasznosan eltölteni szabadidejüket. Sokan otthon, a négy fal közé szorultak, szüleikkel együtt elkezdtek öregedni... Ezt felismerve öt szülő arra jutott, hogy létrehoznak egy alapítványt, ami lehetővé tenné az iskolából kikerülő fiatal felnőttjeink életminőségének javítását. Tervbe vettük egy lakóotthon felépítését, hogy ezzel biztosítsuk a fiatalok jövőjét – meséli a kezdetekről Dörnyeiné Barabás Éva, aki ma az alapítvány kuratóriumának elnöke. – Sajnos ezt a tervünket nem tudtuk megvalósítani, mert nem volt erre pályázati lehetőség. Szerencsénkre pár évvel később a veszprémi önkormányzat átalakított egy bölcsődét átmeneti lakóotthonná, ahol egy időre – legalább egy évig – megoldódott a lakhatásuk. Persze szükséges lenne egy végleges otthonra – különösen azoknak, akik elvesztették a szüleiket –, ahol saját életet élhetnének gondozóik segítségével. Ugyanakkor életre hívtuk a Zenó klubot, ahol a fiatalok számára a szabadidő hasznos eltöltését vállaltuk magunkra – ennek már 15 éve. A klubban kéthetente találkozhatnak a fiatalok régi iskolatársaikkal, baráti összejöveteleket szervezünk, megemlékezünk az ünnepekről, drámajátékokkal fejlesztjük a személyiségüket. Országjáró kirándulásokon ismerkedhetnek hazánk nevezetességeivel, de már külföldre is eljutottunk velük. A találkozások nemcsak a fiataloknak teremtenek jó alkalmat a baráti beszélgetésre, hanem a szülőknek is, hogy kicseréljék tapasztalataikat, támogassák lelkileg egymást. Gyakran meghívtunk szakembereket, ezzel is segítve őket nehézségeik megoldásában. Alapítványunk a későbbiekben fontosnak tartotta, hogy a fiatalokat bekapcsoljuk a munka világába, hogy ezzel is javítsuk életminőségüket. A Kozmutza iskolában már jól működő munkahelyi gyakorlaton felkészített fiatalokat próbáltuk elhelyezni a nyílt munkaerő piacon. A Támogatott Foglalkoztatás programot tíz éve kezdtük el pályázati pénzből működtetni: akkor még kimondottan az értelmi sérülteknek nyújtottuk ezt a munkaerő piaci szolgáltatást. Nagyon jó tapasztalatokat szereztünk. A felkészítés során igyekeztünk a hátrányaikat munkavállalói előnnyé kovácsolni. A rájuk jellemző függőség, a nagyfokú szabálykövetés, a begyakorolt, monoton feladatvégzés egy szalag melletti munkánál előnnyé válik. Büszkék, ha megdicsérik őket, motiválja őket a munka. Volt olyan fiatal, akit mikor szabadságra küldtek, azt hitte, büntetik, mondván rosszul dolgozott. Ők nem lesik az órát, hogy mikor ér véget a munkaidő, addig dolgoznak, míg nem végeznek a rájuk bízott feladattal. Többen konyhán, mosodában vagy éppen nagy áruházakban, mint árufeltöltők látják el feladatukat nyolc, illetve négy, hat órában, persze ugyanazért a bérért, mint ép tárásaik.

Dörnyeiné Barabás Évának örömmel számolt be a Szentkirályszabadján élő, jobbról látható Kis Zsuzsanna, hogy a Herendi Porcelánmanufaktúrában újabb hat hónappal meghosszabbították a szerződését. A megváltozott munkaképességű nő már több éve dolgozik, egy esztendőt töltött eddig a manufaktúrában, mint udvaros. Fotó: Penovác Károly

Az alapítvány felvállalta a későbbiekben a megyei munkaügyi központ felkérésére a 4M (Megoldás Munkáltatóknak és Megváltozott munkaképességű Munkavállalóknak) programot is. Hat éve a megváltozott munkaképességű embereknek is segítenek munkát találni.

A munkaerőpiaci szolgáltatás során egyénenként felmérik a jelentkezők képességeit, hogy megtalálják nekik a megfelelő munkát. Az alapítványt az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatja anyagilag – évente kell pályázniuk. Szolgáltatásuk ingyenes, de szigorúan ellenőrzik minden kiadásukat. Az utóbbi időben megugrott náluk az álláskeresők száma, mert jelentősen módosult a rokkantságról és a rehabilitációról szóló törvény.

Vannak, akikkel hónapokig, de akár egy éven át is foglalkoznak. Legfontosabb feladatuk a személyre szabott segítségnyújtás. A betegségtudatuk miatt sokan már olyan elkeseredett lelki állapotba kerültek, hogy nagyon nehéz őket onnan kirángatni. Nehéz azt feldolgozniuk, hogy hosszú távon munkaképtelenek voltak.

– Mentor kollégáim a talpra állásban is segítenek. Öröm és kudarc egyaránt éri őket, meglehetősen nehéz munka ez. Sikerélmények azért őket is érik, elég, ha arra a súlyos betegségen átesett fiatalemberre gondolok, aki nagyon méltatlan körülmények között élt. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat segítségével javítottunk a lakhatási körülményén, felruháztuk, felkészítettük az állásinterjúkra. Árufeltöltőként helyeztük el az egyik multinál, ma már ugyanott szavatossági ellenőr. Ennek már három éve, azóta megtalálta a párját is. Nem egy hajléktalannak szereztünk állást, közülük többen már albérletben élnek. A megváltozott munkaképességűek közül jó néhányan számítástechnikusok, telefonos panaszfelvevők, nyomdai dolgozók, varrónők, eladók, pénztárosok, bicikliszerelők, akik négy vagy hat órát dolgoznak. A siketekre jellemző, hogy helytállnak az erős fizikai munkában is, míg a vakok között sok a jogász, akik jogtanácsosként helyezkednek el. Jó érzés, amikor velük hónapok, akár évek múlva találkozunk, s azt látjuk, hogy kinyíltak, csak úgy, mint az életük.

A korábbi években nem volt éppen hálás feladat bekopogtatni az alapítvány munkatársainak egy-egy vállalathoz, amikor embereiknek munkát kerestek. Ám három éve jelentősen, 177 ezer forintról 964500 forintra emelték a rehabilitációs hozzájárulást azoknál a cégeknél, akiknél nem érte el az öt százalékot a megváltozott munkaképességű emberek aránya az összlétszámhoz képest. (A törvény a 25 főnél többet foglalkoztatókra vonatkozik. A hozzájárulást az alapján számolják ki, hogy az adott cégnél hányan hiányoznak az ötszázalékos küszöb eléréséhez.