Thury, a törökverő kapitány

– Várpalota határain kívül szinte mindenhol Thury Györgyként használják a törökverő nevét. A szakirodalomban a legelterjedtebb változata a rövid u-val y-nal írt alak. A könyvtári katalógusokban is ezt a változatot használják egységesített névalakként – mondja Budai László, a Krúdy Gyula Városi Könyvtár vezetője.

A hős kapitány kultuszát építik a Thury-várban. Az épület felújításának második üteme március közepén zárul (Fotó: Szabó Péter Dániel)

Várpalotán azonban gimnázium neve Thuri György Gimnázium, tehát ezt így kell továbbra is helyesen írni. A vár mögötti tér neve pedig Thuri György tér, tehát szintén így helyes írni, amíg erről másképpen nem rendelkeznek. Érdemes azonban megjegyezni, teszi hozzá Budai László, hogy a II. világháború előtt következetesen y-nal írták Várpalotán is a tér nevét.  – Mindez talán az előző rendszer kultúrpolitikájának hatása lehet, hogy a nevet is manipulálva népi hőst kreáljanak a palotai vár egyik legnagyobb török-kori kapitányából.  Persze a történet nem ennyire egyszerű. Ahogyan Hajdú Mihály professzor is fogalmaz a Családnevek enciklopédiája című könyvben, ez csak táji sajátsága a régi helyesírásnak. A Tisza vonalától nyugatra ugyanis az -y, attól keletre pedig az -i írásmód volt a gyakoribb.

Budai László, a városi könyvtár vezetője szerint több érv is az y-os írásmód mellett szól (Fotó: Szabó Péter Dániel)

– Tehát a gimnázium nevében és a köztér nevében mindenképpen az az alak a szabályos, ahogyan az alapító okirat tartalmazza, illetve ahogyan a város jóváhagyta a nevet, ám minden más esetben a legelterjedtebb névváltozatot, a Thury György alakváltozatot kell használnunk és helyesnek tartanunk. Ez következik az érvényben lévő Magyar Helyesírási Szabályzatnak vonatkozó paragrafusából is – mondja a városi könyvtár vezetője.

Az említett, a történelmi családnevek helyesírásáról rendelkező 157. paragrafus szerint „a történelmi nevek védelme érdekében a régi magyar családnevek eredeti alakját általában megőrizzük. A családnevek hagyományőrző helyesírása viszonylag későn alakult ki, ezért az eredeti formák mellett az idők folyamán névváltozatok is keletkeztek. Ilyenkor az egyöntetű írásgyakorlat biztosítása végett a család vagy a kiemelkedő történelmi személy által rögzített, korunkhoz legközelebb eső formát kell használni, s azt kell következetesen érvényesíteni. Az olyan névformák, melyek eltérnek ugyan az egykoriaktól, de már hosszú és következetes hagyományuk van írásgyakorlatunkban, ebben a formában használandók: Bocskai, Rákóczi, Zrínyi; Apáczai Csere stb. Szilárdan kialakult név hiányában olyan formát szokás kialakítani, amely az elolvasását nem zavaró régies írássajátságokat tiszteletben tartja, de egyszersmind lehetővé teszi, hogy a nevet az egykori hangzásnak megfelelően ejthessük ki.”

Fontos azonban megjegyeznünk, hogy Thury György neve a mai napig több változatban is él. Előfordul Thury, Thúry, Thuri és Túri formában is, sőt a Várkerti Általános Iskola udvarán álló Ohmann Béla szobor alján szimplán Turi György felirat található, aki gyaníthatóan Zrínyi Miklós eposzából kölcsönözte a névalakot. A képet tovább árnyalja, hogy Nagykanizsán hivatalosan a hosszú ú-val írt Thúry változatot használják az intézmények, közterületek megnevezésében.

Jelenlegi tudásunk szerint írnokai Thuryként írták a kapitány nevét a fellelhető oklevelekben   (Fotó: Szabó Péter Dániel)

- A helyesírási szabályzat vonatkozó szabályán túl a rövid u-s,  y-os névhasználat mellett szólhat az is, hogy hősünk ily módon még jobban megkülönböztethetővé válik attól a Thúri Györgytől (1572-1612), akit még Singer Ábrahám várpalotai helytörténész is összekevert névazonossága miatt a törökverővel, s a rá vonatkozó adatok alapján hitte Thury várkapitányt tanult, írástudó, sőt verselő embernek. Márpedig jelenlegi tudásunk szerint nem volt az, ám írnokai a nevét Thuryként írták a fellelhető oklevelekben.

Az ügyben megkerestük Petrovics László, a Várpalotai Városszépítő és –védő Egyesület elnökét. – Még a nyolcvanas években magam is felfigyeltem a különbségre, s középiskolai tanárokkal, bölcsészekkel, nyelvészekkel beszélgettem róla. Ott abban maradtunk, hogy mindkét írásmód elfogadható, hiszen a magyar nyelv szabályainak megfelel. Ugyanakkor az ellentmondás megvan, hiszen számos változattal találkozhatunk szerte az országban, s még városunkban is. Véleményem szerint szakemberek bevonásával megérne egy igazi beszélgetést, véleménycserét a téma, hogy legalább itt Várpalotán – ahol büszkén emlékezünk néhai várkapitányunkra – egységes legyen a névhasználat.  Erre nyitott, s minden segítséget megad a városszépítő egyesület is – mondta el Petrovics László.

A Diadal napján látványos csatajelenttel idézték meg az 1566-os ostromot. Előtérben balra a Thury Györgyöt megszemélyesítő Oláh Tibor (Fotó: Szabó Péter Dániel)

Thury György kultuszát méltóképp próbálják ápolni a nevét viselő palotai várban is. – Tavaly rendeztük meg első alkalommal a Diadal napját, ami emléket állít annak az ötszáz hősnek, akik Thuryval az élükön 1566-ban tizenhatszoros túlerővel, a kor legjobban felszerelt 8000 katonájával szemben megvédték a palotai várat. A helyi Bakonyi Poroszkálók Hagyományőrző Egyesülettel közösen szervezett nagy sikerű rendezvény csúcspontja a vár előtti ostrom volt, amelyet a kardok, pallosok és szablyák csattogása mellett ágyúropogás is kísért. Idén kibővített programmal, június 12-e és 14-e között várjuk az érdeklődőket az ingyenes történelmi programra – mondta el kérdésünkre Pappné Csővári Zsófia, a Várpalota jelképének számító épületet is üzemeltető önkormányzati cég, a Thury-Vár Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.