Zágráb: A történelmi emlékek és a horvát vendégszeretet a legfőbb vonzerő

2016. december 14., 07:00 szerző: Tóth Sándor
komment
Nemcsak a horvát tengerparton, hanem az ország fővárosában is hamar otthonosan érezheti magát a magyar turista: a közös történelmi szálak és emlékek mellett a mai jó szomszédság is összeköt bennünket.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Zágráb megközelíthetőségét az autópályán való közlekedés manapság jelentősen leegyszerűsíti. Közép-Magyarországról pár óra alatt a közel egymillió lakosú horvát fővárosban lehetünk.

Az utazónak már messziről feltűnő új high-tech magas épületeivel a 21. század építkezéskultúráját idézi a Száva-parti városkép. A nemzetközi idegenforgalomban iránta egyre jobban megnyilvánuló érdeklődést s a vonzerőt azonban a történelmi városmag és a horvátok vendégszeretete jelenti.

A zágrábi katedrális homlokzatán Szent István és Szent László szobra a közös történelem emléke

Jelképes ismerkedésünket Zágrábbal egy olyan helyen kezdjük, amely ezer szállal és több mint 900 esztendővel kötődik a közös horvát-magyar történelemhez: ez a Mária mennybemenetele-katedrális. A mai neogótikus székesegyház történetének jelentős dátuma az 1091-ben Szent László által itt a Káptalandombon alapított püspökség, s 1110-re felépült és felszentelt, eredetileg Szent Istvánnak ajánlott székesegyház, amelynek a tatárjárás után maradt romjain emelkedik a jelenlegi katedrális. Egykor itt őrizték első királyunk koponyaereklyéjét - ez ma a dubrovniki domonkos szerzetesek kolostorában van -, de ismert, hogy Szent László palástja és kézcsontjának egy darabja is idekerült.

Itt találtak végső nyughelyre olyan történelmi személyek, mint a Habsburg-ellenességük miatt a Wesselényi-összeesküvésben Bécsújhelyen 1671-ben kivégzett Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Kristóf.

Nem a méret, hanem a nyakkendő selyme a lényeg Fotó: Tóth Sándor

Egy kicsit könnyedebb, a mindennapi élethez tartozó látványosságot keresve kicsit körbenézhetünk a Horvátország és Zágráb „gyomrát" jelentő közeli Dolac termelői piacon, amely 1926 óta található ezen a helyen - előtte a főtéren, a Jellasics bán téren volt a piac. Az árusoknál ilyenkor is nagyon jó a zöldségfélék és a gyümölcsök felhozatala a mediterrán, tengerparti részekről: a friss spenóttól a saláták királyáig, a madársalátáig minden megtalálható, nem beszélve a gránátalmától a szinte körtenagyságú fügéig. Tengeri ország lévén az Adriai-tenger 1178 kilométeres partvidékével, természetesen halpiac is van, sokféle hallal, kagylóval és tenger gyümölcseivel. A Dolacról kifelé haladva a karácsony tűzpiros szobanövényét, a mikulásvirágot kínálják Petrica Kerempuh kezében gitárral, nyakában kötéllel, mellette megbilincselt rabokkal ábrázolt szobra előtt. Róla annyit, hogy a magyar irodalmi kötődéssel is rendelkező klasszikus horvát író-költő, Miroslav Krelžaz egyik fő művének, a Petrica Kerempuh balladáinak a főhőse.

A Felsőváros (Gornij grad) felé haladva a Radičeva utcában egy óriás méretű piros-fehér kockás nyakkendőn akad meg a mindig újat, különlegeset kereső tekintet. Mint kiderül, a horvát címer nagy pajzsának sakk-kockás motívumával egy 1950-ben alapított kézműves cég mesterműveire, legfinomabb selyemből készülő, messze földön ismert nyakkendőire hívja fel a figyelmet.

Az advent és a tél hangulatára vágyik mindenki

A középkori városkapu felé tartva a Horvát Sárkányrend épülete előtt egy különös hangulatú szobor, a legyőzött sárkánynak levett sisakkal tiszteletet adó Szent György lovas szobra állít meg. Hasonlóan megkapó látvány a városkapu boltíve alatti Mária-kegyhely. Csodatevő szentképe az 1731-es földrengésben és a tűzvészben sem sérült meg, a kegyhelyen mindig sok gyertya ég.

A Gornij Grad folyamatos felújítás alatt álló hivatali és múzeumi épületei között található a horvát parlament, a Szábor és a Bánok palotája, amely egykor a horvát alkirályok székhelye volt. Közelükben van a 13. században épült Szent Márk-templom, magyar vonatkozású érdekessége, hogy a Horvátország és Zágráb címerét ábrázoló tetőcserepezését korábbi felújítása (1876-1882) során a pécsi Zsolnay gyárban készítették.

Zágráb tereit és utcáit a Felső- és Alsóvárosban, s a Káptalandombon is az adventi-karácsonyi díszletek ékesítik. A hatalmas Jellasics bán téren, a környező utcákon végeláthatatlan pavilonok sora kígyózik, a Zrinjevac park jégpályáján pedig zenére siklanak a korcsolyázók. Általában mindenhol nagy az ilyenkor jellemző sokaság, amivel csak a hangulathoz hozzáadott, a fákra juttatott műhó mennyisége vetekszik - egyelőre a tél, a hó Zágrábba sem érkezett meg.

Tóth Sándor

2016. december 14., 07:00 szerző: Tóth Sándor

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...