Történelmi magyar emlékek

A ma Muravidéknek nevezett térség olyan mesterséges entitás, amelyet a XX. század egyik sorsfordító eseménye, a trianoni békediktátum hozott létre. Az egykor Jugoszláviához, majd annak felbomlása után Szlovéniához tartozó régión a Mura folyótól északra elterülő térséget értjük, amit természetes határa mellett három ország Ausztria, Magyarország és Horvátország ölel át. Viszonylag kis területről van szó, az alig több mint 900 négyzetkilométernyi Muravidék legérdekesebb emlékhelyei hosszabb tartózkodásra is csábítanak.

A város fölé magasodó Bánffy-vár Lendván, ma múzeumként működik

Kirándulásunkat Lendván, a Bánffy család központi településén érdemes kezdenünk. Nemcsak azért, mert közvetlen szomszédságában találhatók a legforgalmasabb szlovén magyar határátkelők, hanem annak okán is, hogy ezt a térséget jórészt ma is magyarok lakják, így a történelmi és kulturális emlékhelyeknek is kiemelt figyelem jut. Legfontosabb látnivalói: a ma már múzeumként működő Bánffy-vár, a Mária Terézia legendás hadvezéreként ismert Hadik András édesapjának, a törökverő Hadik Mihály kapitánynak múmiáját is őrző Szenháromság-kápolna és a Szent Katalin-plébániatemplom, amelynek csodálatos barokk oltárát a közelmúltban újították fel. A Muravidéken járva az apróbb településeket is érdemes felkeresni, ahol további izgalmas felfedezések várnak ránk. Megtekintésre ajánlott Bántornya (szlovén nevén Turnisce), a falu főutcájában álló templomban Aquilai János freskóit találjuk.

A Muravidék közigazgatási központja a ma már többségében szlovének által lakott Muraszombat, ahol szintén találhatunk történelmi magyar emlékhelyeket. A város központjában áll a tartományi múzeumként működő Szapáry-kastély. Az épület eredetileg a Széchy család birtokában állt, jelenlegi barokk formáját már új tulajdonosai alakították ki. A kastélyt terebélyes park övezi, kedvelt pihenőhely. Muraszombat mellett, Battyánfalván (Rakican) egy másik főúri magyar család, a Batthyányak egykori birtokát is felfedezhetjük, sajnos ez utóbbi kevésbé jó állapotban látható. Muraszombatot észak felé elhagyva az Őrségbe érünk, itt szintén számos érdemes látnivalót találhatunk. Felsőlendva (azaz Grad) vára talán a legismertebb, nemcsak azért, mert Szlovénia legnagyobb erődítményét ismerhetjük meg benne, de újabb magyar kötődése okán is, egykor a Nádasdyak tulajdonában állt. A község további izgalmas felfedezésekkel is kecsegtet, nevezetességei közé sorolhatjuk a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomot, amely ugyan egy 14. századi gótikus épület, de legrégibb részeit valószínűleg 1275 körül emelték. Szintén Gradon látható a Pütar-malom, az ipari műemlék a térség egyik jellemző foglalkozásának eszközeit mutatja be.

Egészen apró, alig 300 lakosú falucska Nagytótlak (Selo), ám itt bukkanhatunk rá a Muravidék egyik legnagyobb és legértékesebb kincsére, egy 13. századi román stílusú körtemplomra, amely még eredeti állapotában látható. A Szent Miklós nevét viselő kerekegyház segítségével képet kaphatunk arról, hogy milyenek lehettek Magyarország Árpád-kori templomai. Nemcsak az épület maradt fenn, de késő gótikus freskói is, amelyeken korabeli magyar arcok és öltözetek fedezhetők fel, illetve bibliai jelenetek sorát mutatják be.