Hátukon cipelik a menedékházakhoz az ételt, italt a teherhordók a Magas-Tátrában

A IV. Béla korából fennmaradt első magyar oklevelek Tarczal vagy Tatur néven említik, míg Anonymus a Gesta Hungarorumban Trytur néven említi. Területe a lengyel és szlovák Tátrai Nemzeti Parkok védett övezete. Tavakban igen gazdag, számuk százon felül van. Növényvilága is változatos, több mint háromezer növényfaj fordul elő, sok a gyógyfű is. Egy részük azonban mészkedvelő, a gránithegyek savanyú talajain nem tenyészik. A magashegységek jellegzetes virága, a havasi gyopár is ezek közé tartozik: csak a Lengyel-Tátra és a Bélai-havasok vidékén található. Az állatvilág két legjellemzőbb alakja a zerge és mormota. A zerge - mely a hegység szimbóluma - hajnalban és napnyugta előtt legel, ilyenkor közelíthető meg leginkább. Körülbelül kilencszáz él a Magas-Tátrában. A levéltári anyagokban a természettudósok és természetvédők már a 18. század közepén arra figyelmeztettek, hogy védeni kell a mormotákat a kipusztulástól. A félénk növényevő állatokra a legeltetett szarvasmarha- és a juhállomány jelentett veszélyt, fenyegették őket a pásztorkutyák is, de legnagyobb ellenségeik a pásztorok voltak. Az orvvadászok irtották őket, a mormotahús különleges csemegének számított egyhangú étrendjükben.

A Csorba-tó a legismertebb és a leglátogatottabb tátrai tengerszem, partján a Pátria szálló

A Tátrai Nemzeti Park Igazgatóság szervezésében lehetőség van szakképzett túravezetővel medvék és más vadon élő állatok megfigyelésére. Mivel nemzeti park, sétálós szafari a mottó, nem lehet autóval a vadállatok közelébe menni, ezért olyan pontokat keresnek, ahonnan megfelelő a kilátás. Az állatokat a szabad természetben figyelik meg, így kitűnik, hogyan viselkednek saját közegükben, a természetben. Emlékezetes a tizenkét évvel ezelőtti szélvihar, mely a Magas-Tátra déli oldalán több mint tizenkétezer hektáron teljesen kidöntötte a fákat s ugyanekkora területen károkat okozott az erdőben. A szél néhány óra alatt 700-1350 méteres magasságban csavarta ki a fákat, sebessége az erdősáv felső határán elérte a 230 kilométer per órát.

Teherhordó teljes menetfelszerelésben. A Magas-Tátra az utolsó hegység Európában, ahol a menedékházakhoz emberek hátán jut fel az áru

A hegység a síelők és a természetjárók paradicsoma. Szép program lehet a túrázók számára feljutni Ótátrafüredről - mely a Magas-Tátra legnagyobb és legrégibb üdülőtelepülése - Tarajkára, a távolság mintegy két kilométer, a szintkülönbség kétszázötvenöt méter, de a siklóvasút pár perc alatt felrepíti a turistát. A sikló első szerelvénye 1908. december 21-én indult útjára. Az eredeti tarajkai siklóvasút Magyarországról érkezett, a magas-tátrai vasútvonalak megteremtésében úttörőszerepet játszó poprádi cég két tulajdonosa, Matejka Vince és Kriger Vilmos rendelte meg az akkori Osztrák-Magyar Monarchia területén működő legendás Ganz-gyárból. Ótátrafüred a villamos vasút Csorba-tó-Poprád közötti vonalának egyik állomása. Tarajkáról gyalogosan még a kevésbé edzett túrázók is kényelmesen megközelíthetik a Tar-pataki vízeséseket. Útközben teherhordókkal találkozhatunk, akik rekkenő melegben, esőben, hóban, ellenállva szélnek, viharnak, rendületlenül helytállnak. Meredek hegyoldalakon, hátukon cipelik fel az élelmet, italt a magashegyi menedékházakhoz. A Magas-Tátra az utolsó hegység Európában, ahol a magashegyi menedékházakhoz emberek hátán jut fel az áru.

A Tar-pataki vízesés
Fotó: Müller Anikó Hanga

Tátralomnic a Lomnici-csúcs alatti üdülőtelepülés, mely egykor kis pásztorfalucska volt. A fürdő- és üdülőtelep 1892-ben létesült a Kakaslomnichoz tartozó részen gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter kezdeményezésére. A fürdő körül hamarosan építési telkeket osztottak, ahol az üdülők mellett 1895-ben felépült az első turistaszálló is. A csúcsról a kilátás pazar. A 18. század második feléig megmászhatatlannak tartották, első ismert meghódítója a skót Robert Townson volt 1793-ban. Ma negyvenkét hegymászóút vezet fel, s a nagyközönség számára igénybe vehető a kabinos felvonós drótkötélpálya. A Csorba-tó a legismertebb és a leglátogatottabb tátrai tengerszem, modern szállodákkal, jól felszerelt sípályákkal rendelkező üdülőtelep.

A Tátrában minden évszakban fel kell készülni a hirtelen időjárás-változásra. A nyári havazás nem számít különleges jelenségnek, magasabban fekvő részein a hótakaró nyáron sem szokatlan. A hó 1300 méter felett négy-öt, 1800 méter felett hat hónapig képez összefüggő takarót. Fontos dolog, amiről mindenkinek tudnia kell, mielőtt túrát szervez, a téli zárlat: a turistautak nagy része november 1-jétől június 15-éig le van zárva.