Rejtett kincsek között a Hegyalján

2016. november 23., 07:00 szerző: Osváth Sarolta fotós: Osváth Sarolta
komment
Tokaj-Hegyalja hazánk egyik legkülönlegesebb része, mindenekelőtt azért, mert onnan származik az országnak évszázadok óta világhírt hozó tokaji aszúbor. De azért is, mert a természet feltétlen tiszteletén alapuló ősi szőlőkultúra és az emberi alkotóerő ritka egymásra találása, az ott élő népesség különleges etnikai kohója formálta.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék 27 településből áll, a Bodrog és a Tisza felső folyása mentén, az ország északi, északkeleti régiójában. Szerencs a borvidék egyik kapuja - ahol az ország belseje felől közelítve belépünk a történelemben sok évszázadon át fontos szerepet betöltő Hegyaljára, a Zempléni-hegység déli-délkeleti, szőlővel borított lejtői közé. Sátoraljaújhely, a Sátor-hegyek jelentik a felső határt. Arra sajnos nincs lehetőség, hogy egyenként sorra vegyük a köztük fekvő városokat és falvakat, vagy a Bodrogzug érintetlen természeti kincseit - erre egy könyv sem lenne elég, ezért csak pillanatfelvételeket villantunk fel a kevésbé ismert településekről.

Tokaj sokszínű életének, az eltérő kultúrák találkozásának tanúi a templomok: az egykori zsinagóga ma színház- és hangversenyterem Fotó: Osváth Sarolta

Ez a vidék a tokaji bor őshazája. Egy 1737-ben született királyi rendeletnek köszönhetően a világ első zárt borvidéke, amelyet az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok megőrzése és a terület évezredes egysége alapján 2002-ben az UNESCO világörökség részévé nyilvánították. A Tokaj történelmi borvidék úgynevezett világörökségi magja nyolc települést foglal magába: Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Mád, Mezőzombor, Szegi, Tállya, Tarcal, Tokaj. Ezenkívül hat világörökségi objektum tartozik hozzá: Ungvári pincék (Sátoraljaújhely), Rákóczi pince (Sárospatak), Gombos-hegyi pincesor (Hercegkút), Kőporosi pincesor (Hercegkút), Oremus pincék (Tolcsva), a Tolcsvai Bormúzeum pincéi (Tolcsva). Ezek a védőterülettel együtt alkotják a világörökségi kultúrtájat, amelynek kiterjedése összesen 88 124 hektár.

A késő barokk ortodox imaház ma is működik Fotó: Osváth Sarolta

A tokaji fogalommá vált szerte a világon, pedig az itt termett bornak már akkor is híre ment, amikor még a vidék csak Hegyaljaként forgott közszájon. A Tokaj előnév akkor tapadt hozzá, amikor Tokaj városa a történelem folyamán meghatározóvá vált a térségben. A jelenleg négy és félezer lakosú város történelmi múltjából sok mindent kiemelhetnénk, de talán a XVII-XVIII. század fordulója, a Rákócziak és a szabadságharc hagyott itt és az egész Hegyalján romantikus emlékeket. Itt volt háza Esze Tamásnak, a jobbágyok kapitányának, de gyakran megfordult Tokajban maga a vezérlő fejedelem is. A Tokaji Múzeum épülete helyén egykoron az orosz Borfelvásárlási Bizottság állomásozott. A település akkori sokszínű életének, az eltérő kultúrák találkozásának tanúi a templomok: a Csodatévő Szent Miklósnak szentelt, gyönyörű késő barokk ortodox imaház ma is működik, összefogja a környékbeli ortodox közösséget. Az egykori zsinagóga igényesen felújítva színház- és hangversenyterem, van templomuk a görög katolikusoknak, a római katolikus egyház gyönyörű klasszicista temploma pedig a város főterét ékesíti. A szőlészet-borászat hagyományait a Szerelmi pincesor őrzi. Tokaj néhány éve a város határában a bezárt kőfejtő monumentális vörös sziklái közé illesztett Fesztiválkatlan megnyitásával a bor mellett kulturális programokkal is növeli vonzerejét.

Tokaj-Hegyaljával megismerkedhetnénk a nemesi kastélyok, kúriák, főúri pincészetek sorra vételével is, hiszen az újra virágzásnak indult borvidék napjainkban is ezekre a régi objektumokra építi a megújulást. Jó példa Tarcal a Dégenfeld- és az Andrássy-kúriával, vagy Mád, ahol a Tokaj-Hegyalja legújabb kori borászati központja van kialakulóban. Itt évszázadok óta minden a borról szól: az élet minőségét, a hétköznapok és az ünnepek rendjét, a múltat és a jövőt a szőlőtermelés és a borkészítés határozza meg. Ha végigmegyünk Mád főutcáján a régi, gyönyörű épületeket megőrizve-megújítva találjuk. Borházak, vendégházak, pincészetek és borturizmusra épülő szállodák, vendéglők sora csábítja a tokaji borhoz méltó igényes tartalommal a közönséget. A mádi a magyar zsinagógaépítészet egyik legértékesebb emléke, a közelében található a XVIII. században alapított zsidó iskola és rabbiképző. A mádi zsidótemető különösen megrázó, hiszen a borkereskedelmet egykor felvirágoztató zsidó népességnek más nyoma már nincs itt.

Tokaj-Hegyalja másik gyöngyszeme, Erdőbénye nyitott pincés kulturális fesztivállal hívja fel magára az országos figyelmet. A hegyek karéjában meghúzódó dombokra épült falucska egyebek közt a hegyaljai építészet egyik elbűvölő példája, de itt őrzik emlékét Szepsi Laczkó Máténak, akinek a nevéhez fűződik az első tokaji aszú készítése.

Említhetjük Tállyát is, ahol újra életre kelnek a polgári pinceházak, vagy Rátkát, ahol a hegyaljai német nemzetiségi hagyományokba tekinthetünk be. És ott van Monok, Kossuth Lajos szülőfaluja, vagy Tolcsva, a hegyalja szíve, no meg a Bodrog mentén húzódó települések, ahol a borhoz a vízi élet falusi kultúrája is társul. S ha például Hercegkútra érkezünk, biztosan eláll a szavunk. És nemcsak az emelkedők miatt, hanem a látványtól, ami a falu határában tárul elénk.




Osváth Sarolta

2016. november 23., 07:00 szerző: Osváth Sarolta fotós: Osváth Sarolta

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...