Népviseletek, történelmi személyiségek, nosztalgia és játékok

Keszthely belvárosában sétálva régmúlt korokba is eljuthatunk. Itt működnek ugyanis azok a múzeumok, melyeket a helybeli Túri Török Tibor hozott létre, s amelyekért 2009-ben megkapta a Pro Cultura Keszthely díjat. A legelső gyűjtemény több mint másfél évtizede nyílt meg: a Babamúzeumban a Kárpát-medence öltözeteit viselik a babák. - A magyar népviselet a legszínesebb a világon. Nemcsak tájanként, falvanként, hanem nemenként, szakmánként, alkalmanként, sőt, életkoronként is változott a népviselet. Több népnek együtt sincs annyi viselete, mint amennyit a magyar nép teremtett az öltözködéskultúrában - mesélte Túri Török Tibor, idézve egy régi mondást: inkább a has korogjon, csak a ruha csillogjon .

Miskei Ilona alkotása, a Parlament csigákból kirakott kicsinyített mása látható, melynek 14 évig tartott az elkészítése. A Történelmi Panoptikumban látható

A ruházatokat az adott tájegységben élők küldték be a hajdani felhívásra, több száz rend ruha érkezett. Egy hónapig öltöztették a porcelánbabákat, melyek a látogatók elé tárják az egykori vidéki élet divatját .

- Keszthelynek például nem volt önálló népviselete, de meghatározza a sármelléki és a zalavári. E tájon végtelenül ízléses, visszafogott, pasztellos színű, nem túldíszített, nagyon nőies ruhákat viseltek. A férfiak csizmát, kalapot és lajbit hordtak. A bakonyi betyárok cifraszűrjei kihatottak a motívumvilágra az itteni női viseletekben, de a férfiruhákon nincsen díszítés - mutatta be a tulajdonos a múzeumnak otthont adó vidék hagyományait. Néhány, számára érdekes hajdani öltözékről is mesélt. - Van egy kalotaszegi gyerőmonostori népviselet. Huncut, mert kilátszik az alsószoknya. A szoknya szélére klottanyagot varrtak, azt korcba föltűrték és láttatták az alsószoknyát. Előre surcot (kötényt) vettek fel, de akkor is látszott. A felvidéki Bényen miniszoknyában jártak.

A Történelmi Panoptikummal a nemzettudatot szerette volna erősíteni Túri Török Tibor alapító, aki a jobb oldali képen egy népviseletes porcelánbabát tart a kezében, a Babamúzeum gyűjteményének egyik darabját.

Ezek is kiderülnek a Babamúzeumban, melynek harmadik emeletén a népi építészetet bemutató makettek láthatók, s a balatoni hajózás néhány hajdani híres vízi járművének kicsinyített mása is szerepel a kiállításon.

A viselettörténetet és népi építészetet bemutató múzeum szomszédságában pedig még régebbi korokban is kalandozhat a közönség.

- A Történelmi Panoptikummal a nemzettudatot szerettem volna erősíteni. Attilával kezdődik, és Mindszenty bíborossal fejeztem be. Több mint félszáz magyar király, fejedelem, író, költő, hadvezér viaszfiguárái láthatók itt.

A ruhákat Wieber Mariann Balázs Béla-díjas jelmeztervező, számos híres film alkotója készítette el - erre büszke Túri Török Tibor. - Leginkább Marczali Henrik történész, tudós anyagából merítve kutattam. Nagyon nehéz volt a gyűjtemény létrehozása, mert ha egyet választok, akkor egyet hanyagolok. Választani könnyű volt, de kihagyni valakit nehéz - idézte fel a Történelmi Panoptikum megszületését megálmodója. S aztán megérkezett egy óriási alkotás: a Csigaparlament, melyet egy (már elhunyt) Miskei Ilona nevű alkotó készített. 1956-ban kezdte a munkát, mely 14 évig tartott. Az ország különböző bányáiból származó, négy és fél millió darab, 28 millió éves pannon-tengeri csigákból készült el az Országház hű mása. Az alkotást az akkor már idős néni a belvárosi múzeumok gondjaira bízta.

Más látnivalók is találhatóak: a Kínzómúzeum és az Erotikus Panoptikum. Létrehozója keserű szájízzel említi, hogy ez utóbbi kettő tartja el a magyarság viseleteit és történelmét bemutató múzeumokat, hiszen ezekben jóval kevesebb látogató fordul meg. Túri Török Tibor az elmúlt évtizedeket is felidézi: a Nosztalgiamúzeumban sokak számára ismerős, hajdani használati tárgyakat sorakoztat fel, a látogató saját múltját is felidézheti, majd a Giccsmúzeum tárul a szeme elé.

- A giccs esztétikai atombomba, de mindenki nevet a múzeumban - mesélte Túri Török Tibor, aki a gyermekeknek és gyermeklelkű felnőtteknek létrehozta a 16 ezer darabból álló gyűjteményt, a Játékmúzeomot: századelős mackókkal csattogós lepkékkel, kisautókkal, játék járművekkel, csipegő csibékkel, babaházakkal és -kocsikkal, mesék és rajzfilmek figuráival. Fekete István műve, a Tüskevár is megelevenedik egy múzeumban. Túri Török Tibor megemlítette, hogy gyűjteményei gondozását munkatársa, Bedőné Gyurkó Zsanett segíti, ő maga már szobrászkodik, s újabb múzeumot nem szeretne létrehozni.