Utazó

2017.01.05. 15:00

Körös, ciprusok, makettek - A Szarvasi arborétumban kirándultunk

A Szarvasi arborétumot egyesek csak Pepi-kertként ismerik, sokan pedig a létezéséről sem tudnak. Pedig a folyamatosan fejlődő, egyre több attrakciót kínáló 82 hektáros terület igencsak érdemes a látogatásra.

Tóth B. Zsuzsa

Az arborétum gyönyörű környezetében akár kihelyezett iskolai tanórákat is tarthatnak jó időben a pedagógusok a diákoknak

Kecskemét felől közeledve a városhoz a Hármas-Körös látványa ejt bennünket ámulatba először. A vízparton hangulatos csónakházak, nyaralók csábítanak a pihenésre, pedig az arborétum 1943 óta védett természeti területe innen még elrejti arcát. Mára hazánk egyik legjelentősebb gyűjteményével büszkélkedhet, mocsári ciprusok, mamutfenyők között sétálhatunk órákon át a kerítésen belül. De a faiskola, a kilátó és a konyhakert ugyancsak az arborétum része, ahogy és a Mini Magyarország Makettpark úgyszintén. Nem beszélve arról, hogy a Körösön itt akár hajókázhatunk is.

Az arborétum kellemes sétákra csábít

Az arborétum és a „Pepi-kert" története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Bolza Péter tábornok 1798-ban lett szarvasi földbirtokos. Fia, Bolza József feleségével, gróf Batthyány Annával kezdte meg az Anna-liget fásítását. Az ifjú Bolza József – akit „Pepinek" becéztek – a mai arborétum magasabban fekvő részein – amelyet az árvizek nem öntöttek el -, ültetett el néhány fát. Ketten szállították ide földlabdástól a mamutfenyőket, páfrányfenyőket szekérrel a bécsi császári birtokról.

Panoráma a kilátóból

A múlt században, amikor a Hármas-köröst szabályozták átkerültek a mai arborétum területére. A tervezett parkot Bolza József öccse, Pál úgy alakította ki, hogy a terület peremét védelem céljából erdősávval vetette körül, melyek megvédték a belső területre ültetett facsoportokat, melegebb klímát kedvelő fafajokat az éles, pusztító szelektől, kedvezőbb mikroklímát is teremtve számukra. Az Amerikából, Afrikából, Ázsiából, mocsaras és trópusi, sivatagi tájakról összegyűjtött, idetelepített fajok nagyrészt akklimatizálódtak, jó részük meg is maradt. A kert folyamatosan gyarapodott, az 1900-as évek elejére pedig már majdnem másfélezer fa- és cserjefaj, illetve fajta volt a gyűjteményben. A fák ültetése itt az akkor még élő folyószakasz mellett elterülő, 35 hektár területű „liget és fás legelő" magasabban fekvő részén kezdődött, amelyet nem öntöttek el a gyakori áradások. A folyószabályozás befejeztével megszűntek az áradások is, így megindulhatott a telepítés a mélyebben fekvő részeken is. Az 1890-es évek végére már kezdett kialakulni az angolkert körvonala a védőerdősávok és a kisebb-nagyobb tisztásokat körülvevő fás ligetek, erdőcskék formájában. Az arborétumot ma a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kara felügyeli. A gyűjteményekben 1600 fa- és cserjeféle, valamint változatuk található.

Az egykori kilátó a kör alakú paddal ma is áll

Négy évvel ezelőtt itt nyílt meg a Mini Magyarország makettpark, bemutatva hazánk épített örökségének, nevezetes épületeinek, vasútjainak, hajóinak egy részét a minden apró részletében kidolgozott kicsinyített másokkal. A részletgazdag makettek a zord időjárási körülményekkel szemben is ellenállóak. A park felülnézetben Magyarország alakját formázza, a határvonalakat piros levelű cserjék jelzik. A makettparkban a folyók, tavak és az egyes épületek is földrajzi elhelyezkedésüknek megfelelően kaptak helyet.

A Mini Magyarország Makettpark a gyerekek kedvence
Fotó: Tóth B. Zsuzsa

A Körös partja csak néhány lépésnyire van, a hajókázás a ma is nagy becsben tartott és jól kihasznált víztoronytól indul. Egykor a konyhakertet a Szarvason élő bolgár kertészektől átvett barázdás öntözéssel öntözték a Bolzák által épített víztorony vizéből. A Körös vizét a terület széléig vezették, onnan a lejtést kihasználva csörgedeztették a virágos parcellák és a gyümölcsfák között. A víztorony épülete jelenleg is a vízkivétel helye. Az alsó szinten levő szivattyúk segítségével 17 hektáron oldható meg a nyári aszályos időszakban az öntözés, valamint az üvegház, a konténer telep és a növényáruda víz utánpótlása. Érdemes elidőznünk itt egy kicsit, gyönyörködve a Körösben és a szinte vízbe hajló hatalmas mocsári ciprusokban. Egy kellemes sétával érjük el innen a Pepi-kert középpontját. A Kunhalom tetején az 1800-as évek végén kilátót építettek, Bolza Pál gróf itt a kör alakú padon teázott feleségével, Vigyázó Jozefával. A padot a millenáris évében rendezett kertészeti kiállításon vásárolták. A gróf pihenőjéből akkoriban egészen a Körösig el lehetett látni. Ma már a lombkoronák sokat takarnak a látványból, de még napjainkban is meghatározó látványt nyújt az innen feltáruló nyiladék. Elámulhatunk, hogy mekkora a kert és milyen hatalmas az az érték, amit őriz mindannyiunk számára.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!