Utazó

2016.09.13. 17:55

Késmárk emberléptékű kisváros, mindig is többnemzetiségű volt

A közel tizenhétezer lakosú Késmárk a Szlovák Köztársaság északi részén, a festői Szepességben, a Magas-Tátra alatt fekszik, Poprádtól tizenöt kilométernyire. Járási székhely, a szepességi kulturális élet egyik központja.

Müller Anikó Hanga

Neve a német Käsemarkt, azaz sajtpiac, sajtvásár főnévből ered. A települést először 1251-ben említik, IV. Béla ekkor telepített ide német telepeseket, városi jogot 1269-ben kapott. A 14. században már városfalak védték. A 15. században több privilégiumhoz jutott, így évi két vásártartási, pallos-, címerhasználati jog. Előnyös földrajzi fekvésnek köszönhetően a keletről Észak-Európába vezető kereskedelmi útvonal a városon keresztül vezetett. 1715-ben kétszázhatvanhárom iparosműhelye volt, messze földön számon tartották a posztó- és vászonkészítőket. A 18. században kétszer is tűz pusztított a városban.

Késmárk Szlovákia egyik műemlékekben gazdag kisvárosa, hétszáz éves léte épületei stílusában is megnyilvánul, a legkülönfélébb építészeti stílusok jelen vannak, a román, a gótika, a reneszánsz, a barokk. Különlegesség a főtér városrendezési megoldása, villa alakú, középen a városházával - mely 15. századi eredetű, a tűzvészek után többször átépítették, 1642-ben tornyot építettek hozzá, 1922-ben készült el a második emelet - és befejezve az óváros északi részén a várral. Szapolyai Imre, Mátyás király kincstartója kezdte a vár építését az egykori apácazárda helyén, majd a Thököly család négy generációja élt itt. Ez alatt az idő alatt az eredeti gótikus erődből elegáns reneszánsz főúri rezidenciát építettek ki, még a külső falakat is sgraffitók díszítették. A Wesselényi-összeesküvésben való részvétel miatt a Habsburg császár elkobozta a Thökölyek birtokait. A Késmárkon született fiatal Thököly Imrét Erdélybe menekítették, 1677-ben csatlakozott a kialakuló kuruc mozgalomhoz, pár év múlva a fővezérük lett. A következő években sorra foglalta el a felvidéki várakat, városokat, majd a Dunántúl is meghódolt a fejedelemnek, de 1684-től a császáriak fokozatosan visszafoglalták a felvidéki vármegyéket. Thököly 1690-től Erdély fejedelme, de 1691-ben Erdélyből is kiszorították, 1705-ben halt meg az emigrációban, Törökországban. Hamvait 1906-ban újratemették szülővárosában.

A Szent Kereszt-templom alapjai és eredete visszanyúlik egészen a korai román időszakba. A mai pompás gótikus építmény 1444-1498 között épült. Az átépítést a Szapolyai urak, valamint a város támogatta. Mindkét mecénás megörökítette a saját címerét a templom kis bejáratánál. A belső térben három különböző boltozat található, hálózatos a templom oldalsó hajó részében, csillagos a főhajóban, keresztes a sekrestyében. Itt láthatjuk Szlovákia legöregebb működőképes orgonáját. Értékes régi művészeti emlék a szárnyas főoltáron lévő faragott felfeszített Jézus, melyet a 15. és 16. század derekán készített Stwosz Vít mester. A templomot tizenkilenc évvel ezelőtt szentelte bazilikává II. János Pál pápa. Szemben látható az 1591-ben épített reneszánsz harangláb, melynek déli oldalán áll a régi katolikus iskola épülete, 1536-ból. Egymás szomszédságában két evangélikus templom található. A nagyobb, feltűnőbb, kívülről keleties hangulatú újabb 1898-ban épült neobizánci stílusban. Vörös kupoláját jól látni a város körüli dombokról is. Az 1906-ban Nikodémiából hazahozott Thököly Imre földi maradványait a hozzáépített mauzóleumban helyezték el, amely a magyar turisták zarándokhelye lett. A sírboltban látható eredeti sírköve, palástja és zászlói. A régi evangélikus fatemplom Szlovákia épített kulturális világörökségének része.

A Magas-Tátra közelsége a várost az idegenforgalom központjává teszi, remek kiindulópont a tátrai hegyek, túraútvonalak felfedezéséhez. A népi mesterségek hagyományán alapul a város egyik jelentős rendezvénye, az Európai kézművesfesztivál, melyet 1991-től évente rendeznek meg július második hétvégéjén.

 

A régi evangélikus fatemplomot 1717-ben szentelték fel. Szögek és egyetlen darab fém felhasználása nélkül, tiszafából és vörös lucfenyőből építették, népi barokk stílusban, kívülről vakolták. A templomépítést a környező városok lakosai segítették. A faragott karzatok, a szószék, a szenteket ábrázoló szobrok Lerch János munkái, gyönyörű az 1719-es fasípokból álló orgona. A hatalmas festett boltozat négy csavart oszlopra és széles falakra támaszkodik. A földszinten és a hat kóruson ezerötszáz fő számára van hely.

Címkék#Késmárk

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!