Jóslatok a világ köldökéből - A település szentély-együttese lenyűgöző hangulatú ókori emlék

2016. december 07., 07:30 szerző: Horog László
komment
Delphoi - Az Apollón tiszteletére emelt szentélyegyüttes az ókor legnépszerűbb jósdája volt. A település ezer éven át a hellén világ vallási központjaként üzemelt.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Közép-Görögországban található, nem véletlenül tartották Delphoit az archaikus időkben a világ közepének. Mesés, vadregényes környezetben fekszik, a Parnasszosz-hegy lankáin, a Korinthoszi-öböl közelében, 570 méteres magasságban, ciprusokkal és olajfákkal tűzdelt, festői szépségű völgyben.

A zarándokok itt kérték Püthiát, a leghíresebb jósnőt, adjon nekik tanácsot az elkövetkező időszakot illetően. A jósnő - egyben papnő - nem mindig egy konkrét személy volt, hanem több, általában az 50-es éveiben járó hölgy, akikről azt tartották, hogy Apollón isten megajándékozta őket a jövőbe látás képességével.

A szentély helyén időszámításunk előtt, a 2. évezred közepén már létrejött település, az itt élők minden bizonnyal Gaiát, a földanyát tisztelték. Később, a műkénéi korban hódoltak Themisznek, Démétérnek és Poszeidónnak. Ezt váltotta fel - a hagyomány szerint krétai eredetű - Apollón kultusza. Ő lett a hely főistene, aki mértékletességet, visszafogottságot, hétköznapi életet hirdetett.

A szentély-együttes legfontosabb eleme az Apollón-templom volt, ahova nem csak a görög világból érkeztek uralkodók, hogy bátran jósoltassanak.

A Kr. előtti 1. évezredben a pókhisziak Delphoi mellett emelkedő városa, Krisza és az Iteai-öbölben található kikötője, Kirrha óvta az itteniek nyugalmát. Az időszámításunk előtti 6. században a thesszáliaiak és az athéniak vezette szövetség, az általuk első szent háborúnak nevezett ütközetek során lerombolta Kriszát és Kirrhát is. Az itt elterülő síkság a folytatásban a szentély fennhatósága alá tartozott. Ez lett a körüllakók szövetsége, amelynek élén a küldöttek tanácsa állt, amely a szentély elvileg politikai semlegességét és függetlenségét biztosította, ám ez csak színleg valósult meg, a jóslatok a mindenkori hatalom érdekei szerint hangzottak el, ezzel nagyban befolyásolva a hellén világ történéseit. A thesszáliaiak számára nemcsak a jósda voltak fontos, a Delphoin keresztülhaladó kereskedelmi út is. Négyévente tartottak Püthia-ünnepet, amikor áldozatokat mutattak be, valamint szent drámákat is, továbbá látványos sportversenyeket is rendeztek. A hely egyre látogatottabb lett, mivel Apollón tanácsaira nemcsak a görögök voltak kíváncsiak, a többi nép vezérei is, kisázsiai király és egyiptomi fáraó is tudni óhajtotta, mi várhat rá. Jósnői segítségével Apollón dirigálta a városalapításokat, házasságok megkötését vagy elvetését. Miután azt hirdették, hogy mindenki forduljon magába, igyekeztek meggátolni a háborúk elembertelenedését, tiltották a vérbosszút és óvták a mentelmi jogot. Az isten szavait közvetítő Püthia a megbízó, valamint a hely felett uralkodó szövetség, az Amphiktüónia érdekei szerint beszélt. Jóslatokért eleinte havonta jöhettek az érdeklődők, később gyakrabban.

A terület főbejáratával szemben, az út másik oldalán, egy völgyben volt a futópálya, a tornacsarnok, valamint a Tholosz, a kör alakú építmény három oszlopa ma is áll.

A jövendölésért cserébe mindig elfogadtak nagy értékű ajándékokat, Delphoi gazdagsága és hatalma egyre nőtt, folyamatosan épültek a kincsesházak.

II. Philipposz a negyedik szent háborúban legyőzte az amfissziaiakat, a város makedón uralom alá került, majd tekintélye a római időkben tovább csökkent. Theodósziusz keresztény uralkodó 392-ben megtiltotta a pogány kultuszok gyakorlását, a település egyre jobban elnéptelenedett, a középkorban kolostort, majd kis falut alapítottak itt.

A stadion maradványai, a jól látható indítóvonal mögé helyezkedtek a kocsiversenyek szereplői Fotó: Horog László

A barangolást a romkert főbejáratánál található modern múzeumban érdemes kezdeni, amely a szentély területén talált leleteket mutatja be. Legértékesebb darabja az Omphalosz márványkő, amely a föld köldökét jelezte. Híres a kocsihajtó életnagyságú bronzszobra is. Oszlopok, emlékművek mellett haladunk előre. Egy fordulónál áll az athéniak elegáns épülete, amelyet Kr. előtt 490-ben, a perzsák felett, Marathónnál aratott győzelem tiszteletére emeltek, pároszi márványból, dór stílusban. A templom felett pillantjuk meg az i. e. 4 századi színházat, ahol ötezer néző előtt zajlottak az előadások. A panoráma innen mesés, a lépcsős tagolású területen, harminc méterrel feljebb találjuk stadiont, ahol hétezren tekinthették meg a kocsiversenyeket. Az ásatási terület főbejáratával szemben, egy völgyben érdemes zárni a barangolást, a gümnaszionnál.

A lüd uralkodó, Kroiszosz a perzsák ellen indított, nagyszabású háborúja előtt érkezett ide, azt tudakolva, indítsa-e hadait vagy sem. A válasz így hangzott: ha birodalma határfolyóját, a Halüszt átlépi, nagy birodalom dől meg. Meg is dőlt, de Kroiszosz arra aligha gondolt, hogy nem a perzsa, hanem a sajátja.

Horog László

2016. december 07., 07:30 szerző: Horog László

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...