Csempeszkopács: Itt élt Béri Balogh Ádám, ide kötődik Sebestyén Márta is

2016. november 30., 07:30 szerző: Müller Anikó Hanga
komment
Csempeszkopács kis Vas megyei falu - lakosainak száma nem éri el a háromszázat. Területe már a római korban lakott volt, bizonyítják ezt a templom feltárásakor a padozat alól előkerült sírkőtöredékek és téglák.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Csempeszt és Kopácsot is 1273-ben említik először Kun László király birtokadományozó oklevelében. Az Anjouk kora Kopács aranykora is lehetett, mivel Vas megye főszolgabíróit innen választották. A török hadjáratok, éhínségek, járványok ellenére is gyarapodó falvak maradtak. A római katolikus templom a 13. század második felében épült - mesterséges dombon, vizesárokkal körülvéve. A templomot helyben égetett téglából építették. Plébániai székhelyként működött. A 16. századtól átmenetileg a protestánsoké volt. Ebben az időben Kopács a Bothka, míg Csempesz a Csempeszházi család tulajdonában volt. Utóbbiak a 16. század végén kétszintes kastély építtettek a faluban.

A Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt Árpád-kori kis templom egy valóságos ékszerdoboz, a román kori falusi építészet egyik legkiemelkedőbb emléke

A román kori templom, melyet Szent Mihály arkangyal tiszteletére szenteltek, egyszerű külsejű, egyhajós, félkörzáródású szentélyű, a román kori falusi építészet egyik legkiemelkedőbb emléke. A 19. századig elpocsolyásodott tó vette körül, korábban a domb temetkezőhelyül is szolgált. Kapujának a jáki temploméval való hasonlósága miatt arra következtettek a művészettörténészek, hogy jáki vagy esztergomi mester készíthette. Az első építési periódus során, 1250 körül készülhetett el a templomhajó és a szentély, a sima törzsű, párkányok nélküli torony később. A hajóbelső nyugati részén található karzat is később épült. Nem kegyúri vagy orgonakarzat, hanem a helybővítést szolgálta, beépítésével egyidejűleg nyitották egybe a toronybelsőt a hajóbelsővel. Ékessége a timpanonnal záródó kőből faragott déli kapu, két, saját farkába visszaharapó sárkány között van a kelet felé forduló Agnus Dei, azaz az Isten báránya, mögötte horgonyban végződő kereszt. A kapunak két oszlopa van, az egyik bimbófejes, a másik sárkányos. A szentély és a hajó belső terében látható falképek, festéstöredékek nyolc festési periódust mutatnak be. Az elsőt a szentély falán látható, vakolatlan meszelt falra festett három apostolfej képviseli, ezek egyidősek az épülettel, a falképek a 13-15. századból származnak.

A felújított, egykori 9. számú vasúti őrházban emlékkiállítást rendeztek be

A hajót virágcsokrok díszítik, a diadalív reneszánsz motívumokkal ékesített. A Szentháromságot ábrázoló barokk oltárképet id. Dorfmeister István készítette a 18. században, a kép kerete is iparművészeti remekmű. Az oltár felépítményének csúcsán áll a templom védőszentje, Szent Mihály főangyal faszobra. A szentély és a hajó párkányzatán látható díszítőfestés a 17. században keletkezett, amikor a templom külső homlokzatát is bevakolták. A 19. század végén a település életében jelentős fejlődést eredményezett a Szombathely-Rum vasútvonal megnyitása, majd az elemi iskola felépülése. Csempeszen áll a Balogh-kiskastély, amelynek egykor Béri Balogh Ádám kurucvezér is a tulajdonosa volt, néhány évet itt töltött fiatal feleségével, Festetich Juliannával. A kastély a 16. század végén épült késő reneszánsz stílusban, a 17. század második felében Béri Balogh Ádám barokk stílusban átépíttette. Itt kapott helyet 1976-ban a helytörténeti gyűjtemény, a kis múzeum a településért sokat tett pedagógus emlékét őrizve Pungor Zoltán nevét viseli. Itt látható még a Károly Antal-emlékszoba és Ferencz Károly geológus ásvány- és kőzetgyűjteménye, Afrika-emlékei és preparátumai. 2014-ben avatták a felújított, egykori 9. számú vasúti őrházat, benne emlékkiállítással. A volt vasút nyomvonalán ma kerékpárút halad. Édesapja révén kötődik a faluhoz Sebestyén Márta, a több rangos díjjal kitüntetett népdalénekes, előadóművész, Kodály Zoltán egykori tanítványa.

A hajdani Balogh-kastély késő reneszánsz stílusban épült, ma a helytörténeti gyűjteménynek ad helyet
Fotó: Müller Anikó Hanga

A településen 2011 óta Szentháromság vasárnapján Középkori vásárnapot rendeznek, felelevenítve a régi vásárok hangulatát. A templomot körülvevő egyedi hangulatú tér fogadja be a vásári sokadalmat, kézművesek, árusok, komédiások, énekmondók és a királyi szolgálónépek gúnyájába öltözött helybéliek színes forgatagát. Ez a község legfontosabb idegenforgalmi eseménye.

Müller Anikó Hanga

2016. november 30., 07:30 szerző: Müller Anikó Hanga

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...