Gettóból vigalmi negyed

A magyar főváros az utóbbi évtizedben olyan egyedülálló vonzerővel gazdagodott, amely megsokszorozta az ide látogató fiatal turisták szá-
mát. Érkezzenek akár egy-két hétvégi napra, felejthetetlen buli emlékét viszik magukkal, és amint tehetik, még nagyobb társasággal térnek vissza.

Mi a titka ennek a szűk utcás, ódon városrésznek, amely az Erzsébetváros belső, a belvároshoz közel eső részén, a Király, a Kertész és a Dohány utca, valamint a Károly körút között található? A zsidó negyedként egyébként csak a 2000-es évektől emlegetett városrész már a XIX. század óta a budapesti zsidóság vallási életének főbb központja volt. Nem mellékes tény, hogy 1944-ben ezen a területen jelölték ki az úgynevezett nagy gettót, ahol mintegy hetvenezer, vagyonától és jogaitól megfosztott zsidót költöztettek össze, miután kitelepítették az ott lakó nem zsidókat. A városrész - amely egyébként ma már az UNESCO világörökség része - rengeteg különleges értékű látnivalót kínál. Ezek közül az első és legérdekesebb a Dohány utcai zsinagóga, a zsidó negyed kapuja, amely a világ második és Európa legnagyobb zsidó temploma. Mór stílusban épült, és, akárcsak a bécsit, Ludwig Förster német építész tervezte. A monumentális templomot, amelyet oldalról két 44 méter magas, hagymakupolás torony támaszt meg, 1859-ben avatták fel. Az épület nemcsak kívül, hanem belül is lenyűgöző: A mintegy háromezer hívő befogadására alkalmas templom belső tere aranyban csillog, miközben a falakat keleti motívumok díszítik, a káprázatos látványt gyönyörű színes üvegablakok, míves csillárok, faragott ülések fokozzák. A főbejárattal szemben látható a gyönyörű, díszes kupolás Tóra-szekrény, amelyben a Tóra-tekercseket őrzik. A zsinagóga mellett alig pár száz méternyire találjuk a Magyar Zsidó Múzeumot, érdemes megtekinteni vallási és történeti gyűjteményét, hogy fogalmunk legyen, hol, milyen sok ezer éves kulturális közegben járunk. Kevesen tudják, hogy a múzeum épületének helyén egykor Herzl Tivadarnak, a modern Izrael Állam megálmodójának szülőháza állt. A zsinagóga mögött található a Raoul Wallenberg-emlékkert és -emlékmű, mint ismert, a budapesti svéd követség titkára szinte emberfeletti erőfeszítést tett a magyar zsidók megmentésére. Csaknem mindenkit megállít Varga Imre szobrászművész gyönyörű, ezüst színű szomorúfűze, az Emanuel Alapítvány Holokauszt-emlékműve. amelynek minden levelére egy-egy mártír nevét vésték fel. A vigalmi negyedbe igyekezvén akarva-akaratlanul belebotlunk a szintén romantikus mór stílusú Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga és a Kazinczy utcai ortodox zsinagóga gyönyörű épületébe, ez utóbbi a késő szecesszió egyetlen magyarországi képviselője, tervező-
je a neves bécsi építész, Otto Wagner, a szecesszió aty-
ja volt.

A vigalmi negyed középpontja a szintén a világörökséghez tartozó Gozsdu-udvar. A múlt század eleji egyedi épületegyüttes és közösségi tér a Király utca és a Dob utca között, hét négyszintes épületből és hat udvarból áll. Már a kilencszázas évek elején is fontos részét alkotta a pesti belváros pezsgő életének, tereiben élénk üzleti és kereskedelmi élet is zajlott. A második világháború idején a Gozsdu-udvar is a pesti gettó része volt. A következő évtizedekben teljesen elhanyagolt ingatlanok megújulása a 2000-res évek elején kezdődött, az értékes épületegyüttest felújították és a hely rövid idő alatt új életre kelt. Az udvarok, az összekötő passzázsok benépesültek, ma már a nap minden szakában izgalmas programok helyszínei. A Gozsdu-udvar éllovasa lett az új típusú multikulti szórakoztató negyednek, koncentráltan képviseli mindazt, amit ma már az egész zsidó negyed kínál: kultúrát, szórakozást, a régi és az új, a korszerű és a hagyományos pesti életszemlélet sajátos találkozását.

Az egykor jobb napokat látott városrész elhanyagolt, lepusztult bérházainak, egyedi, különleges hangulatát fedezték fel az első romkocsmák létrehozói, akik a korábbi lakói által elhagyott épületek belső udvaraiban alakították ki a kultikus retró szórakozóhelyeket. A nyári estéken megtelik minden hely, minden terasz, a fiatalok csapatokban járják végig a szórakozóhelyeket és önfeledten élvezik a hatalmas bulikat. Van, ahol kertmozit is lehet nézni, de rendeznek kiállításokat, több helyen esténként élő zene vagy dj szórakoztatja a vendégeket. Az utóbbi időben egyre népszerűbbek a többnyire minimal art stílusú, kifinomult ízléssel kialakított borbárok is, amelyek a közeli belvárosból munka után betérő, igényes borfogyasztó fiatalok megnyerésére koncentrálnak.

Az egész úgy, ahogy van, izgalmas, sokszínű és nagyon európai.

Néhány ócskapiacról beszerzett bútor, olcsó felszerelés, jó ételek és italok között megjelentek az underground együttesek és az alternatív kortárs művészet képviselői is. A gomba módra szaporodó romkocsmáknak nagyon gyorsan kialakult a vendégkörük. Népszerűségükhöz az is hozzájárul, hogy már kora reggeltől sokféle hangulatos hely várja friss ételekkel az arra járókat. Emellett rengeteg kis üzlet kínál egyedi portékákat.