Sümeg: Ahol a lovagok találkoznak

2016. december 28., 07:00 szerző: Tóth Sándor fotós: Tóth Sándor
komment
A Bakonyhoz és a Balatonhoz közeli Sümeg az év minden szakában egyre több látogatót vonz. Országosan is a kiemelt látványosságok közé tartozik a várturizmusnak hódolók számára.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

A barokk hangulatú városban érezhetően ráhangolódtak nemcsak az egynapos turistákra, hanem azokra, akik pihenni, kikapcsolódni érkeznek, s szívesen töltenek el több napot Sümegen. A kisváros legjelentősebb műemléke, egyben turisztikai attrakciója a Várhegyen emelkedő, kalandos történelmi múltja után újra a fénykorát élő vár. Évszázadok során átélt viszontagságos történelmi múltja ellenére is az ország egyik legszebb és viszonylag épen maradt középkori erődje. A 13. század derekán első építtetője IV. Béla király volt, fontos védelmi szerepet játszott az ország török megszállásának időszakában, lakták püspökök, s a Rákóczi-szabadságharc idején a kuruc katonák fészke volt. Felgyújtásával hiába álltak bosszút a labancok mintegy 300 éve, ma a közel két és fél évszázadig magára hagyott várrom igazi gazdára talált. A város szülötte, Papp Imre gyermekkori álmát megvalósítva bérbe vette és tudatos munkával, egy várrekonstrukciós program keretében helyreállította az erődítményt, ahol a vártörténeti kiállítástól az egykori várkonyhán használt fűszernövények kertecskéjéig minden megtalálható. A mai várkapitány családjával együtt a várbirtokon lovardát és lovagi tornát bemutató színteret is működtet számos, a tematikához kapcsolódó egyéb látványossággal: szablya- és hadigép-kiállítással, fegyver- és kocsimúzeummal.

A megújuló püspöki palota ma részben múzeumként és kulturális rendezvényekre alkalmas közösségi térként funkcionál. Innen felnézve is elénk tárul a vár csodálatos látványa

A vár alatt találjuk Sümeg másik legfontosabb nevezetességét, az ország egyetlen köztulajdonú püspöki palotáját, amely az utóbbi években a kiemelt állami támogatásnak köszönhetően fokozatosan visszanyeri egykori szépségét. Az 1748-1755 között épült barokk stílusú palota kerttel s az épületszárnyak által közrefogott zárt belső udvarral rendelkezik, ma részben múzeumként és kulturális rendezvényekre alkalmas közösségi térként funkcionál, s innen nézve is feltárul elénk a vár csodálatos panorámája. Legjellegzetesebb és talán a legszebb része a kapuzatát őrző két hatalmas Atlasz-szobor, a fejük fölé emelve az erkély áttört, virágfüzérrel díszített mellvédjét.

A várban fűszerkertet is gondoznak

A múlt és jelen összefonódását szimbolizálja a felújított épületben létrehozott lovagi emlékterem. Öt nagy múltú, jótékony lovagrend - Teuton Lovagrend, Szent László Rend Egyesület, Griff Lovagrend, Templomos Lovagrend, Szent Mihály Arkangyal Lovagrend - nagymesterei találkoztak itt 2013-ban, s a kerekasztal körül tanácskoztak adományaikról a városnak és környékének; a teremben díszöltözeteiket, címereiket és történetüket is bemutatják. Az eredetileg egy 200 éves pincerendszerre épült püspöki palotát kár lenne elhagyni anélkül, hogy ne térnénk be a Palota Pince Bormúzeumába megtekinteni a helyi borkultúrához kötődő kiállítást, s egy pohárkával megkóstolni a ház valamelyik respektált nedűjéből. A szőlő- és borgazdálkodás itteni hagyományainak köszönhetően a Várhegy déli lankáin fokozatosan megújultak a szőlőültetvények, így nem véletlenül számít Sümeg a Balaton-felvidéki borvidék kapujának.

A püspöki palotában jótékony lovagok emlékterme és bormúzeum is helyet kapott

A püspöki palota melletti, 1654-ben felszentelt ferences kegytemplom és kolostor országos hírű Mária-kegyhely és zarándokhely csodatevő Pieta-kegyszobrának köszönhetően. A ferencesek templomának hírével vetekszik az Urunk Mennybemenetele plébániatemplom, amelynek falait a neves osztrák mester, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) freskói díszítik. Ezért nevezik a plébániatemplomot a „barokk Sixtusi-kápolnájának”.

Sümeg nemcsak a katonák, püspökök és borászok városa, hanem a költészeté, az irodalomé is. Itt született és halt meg a Himfy szerelmei című önéletrajzi, romantikus művével ünnepelt költővé vált Kisfaludy Sándor. A bécsi magyar királyi testőrgárda tisztje, aki ifjúkorában a császárváros nagy szoknyavadásza volt, Sümegen találkozott először élete nagy szerelmével és múzsájával, későbbi feleségével, Szegedy Rózával. Emléküket idézi Kisfaludy Sándor ma múzeumként működő szülőháza, ahol Szegedy Rózával 1805-ben telepedtek le.



Tóth Sándor

2016. december 28., 07:00 szerző: Tóth Sándor fotós: Tóth Sándor

Hozzászólások

Részletes műsor

loader image

Műsorok betöltése...