A szecesszió hírös fővárosa

Környékét már i. e. 3000-ben lakták. Ősi kereskedelmi útvonalak találkozásánál jött létre, Nagy Lajos király 1368-ban kelt oklevele már mezővárosként említi. Egyes nyelvészek szerint Kecskemét a megfejthetetlen eredetű helynevek közé tartozik, míg mások a kecske szót tekintik alapnak, a mét pedig járást, menetet jelent. E mellett szól, hogy a 13. században Szent Miklós püspök, a Barátok templomának védőszentje a megtérített új híveknek tenyésztésre kecskét ajándékozott. A címerben is látható a kecske, a város jelmondatával: Sem magasság, sem mélység nem rettent , melynek szövege a Bibliából származik és jeligeként szerepelt a Lechner Ödön és Pártos Gyula építész által, a városháza építésére beadott nyertes pályázaton.

A török hódoltság időszakában a környék lakói a palánkokkal védett városba menekültek, mert a természetes védelmen kívül különleges és kivételezett jogi helyzete is megkímélte a várost az állandó zaklatástól, ugyanis a budai pasának közvetlenül adózott, így annak védelmét élvezte, később a szultáni kincstár birtoka lett.

A Rákóczi-szabadságharc végén Habsburg-kézre került. Az elsők között kapcsolódott be az 1848-as honvédtoborzásba. 1848. szeptember 25-én a vásártéren mondta el híres hadba hívó beszédét Kossuth Lajos. A város látványos fejlődése a 19. század második felében indult meg, amikor a filoxéravész szinte teljesen elpusztította az ország hegyvidéki szőlőit, ugyanakkor itt, a lazább homoktalajon jelentéktelen volt a kár. Az 1870-es években nagyobb szőlőültetvények alakultak ki, megvetve itt a szőlő-gyümölcs gazdaság alapjait.

Ebben az időszakban vált az egykori mezőváros piactere szecessziós palotákkal ékesített főtérré, Kecskemét máig a szecessziós - annak is a népies, magyaros ága - építészet fővárosa. A főtéren emelt katolikus Nagytemplom az Alföld legnagyobb copf stílusú székesegyháza, tornya hetvenhárom méter magas. Mellette áll a huszonnyolc hónap alatt elkészült városháza, melyet 1895-ben adtak át. Stílusában a francia reneszánsz és népművészetünk elemei ötvöződnek. A dísztermében lévő berendezések korabeliek, kézművesipari alkotások, üvegablakai Róth Miksa, a freskók Székely Bertalan műhelyében készültek. A városháza erkélyéről harangjáték csendül fel. A városháza épületében százhetvennégy helyiség található. Ezerkétszáz kilogramm súlyú aranyozott bronzcsillárjának hatvanhárom égője az egykori Magyarország közigazgatási megyéinek számát szimbolizálja.

A városházával szemben áll a legrégibb építészeti emlék, a 14. században épült ferences templom, melyet a helybeliek Barátok templomának is neveznek, valamint a romkert. A millennium alkalmából épített neobarokk színház nevét a város szülöttéről, Katona Józsefről kapta. Hasonlósága a budapesti Vígszínházzal nem véletlen, mindkettő a két neves bécsi építész, Hellmer és Fellner tervei alapján készült. Az épület előtt az 1742-ben állított Szentháromság-szobor emlékeztet a város lakosságát megtizedelő pestisjárványra.

A szecesszió mesterműveként ismert a Cifrapalota, melyet hullámzó falfelületei, csillogó tetőcserepei, növény- és állatmotívumokat formázó kerámiadíszei tesznek egyedülálló építészeti remekké. A város hagyományai ezer szállal kötődnek a magyar kultúra egészéhez. Itt fordította le Kecskeméti Vég Mihály az 55. zsoltárt, melyet Kodály Zoltán Psalmus Hungaricusa a magyar kultúra legragyogóbb értékei közé emelt. Itt született Katona József, Kodály Zoltán, a református jogakadémia növendéke volt Jókai Mór, három hónapig vándorszínészként itt szerepelt Petőfi Sándor, aki korábban az evangélikus elemi iskolában tanult, itt játszódik Mikszáth Kálmán A beszélő köntös című regénye. A Kecskemétre érkező turisták számára egész évben gazdag kulturális programot kínálnak.