A ménesbirtok tette híressé

2017. február 01., 08:30 szerző: Őrsi Ágnes
komment
Történelmi mércével csak egy szempillantás, ám ha egy tevékeny emberi életet veszünk alapul, nagyon is elismerésre méltó az az út, amely a mai Bábolna kialakulásához vezetett.
hirdetes_kapcsolo: 1
data['nincs_banner']: 0
G->reklam_mentes: 0

Micsoda élmény lehetett sok-sok bábolnainak megélni, hogy szülőhelye pár évtized alatt faluból kisvárossá fejlődött. A polgármester, Horváth Klára azt mondja, a puzzle utolsó darabjainál tartanak, ami azt jelenti, hogy kitalálták a település közigazgatási határain belül eső pár megmaradt terület hasznosítását is. Így vagy úgy, Bábolna része a büszke magyar köztudatnak.

Pár száz éve még, ott, ahol ma Bábolnát jelöli a térkép, egy poros, sáros utat ismertek azok a kereskedők, akik lábon hajtották nyugatra az eladni szánt ökröket. Fordul a kaleidoszkóp, a török idők után a pusztaság lassan újra benépesedett, 1784-ben pedig már arról szóltak a hírek, hogy II. József a Mezőhegyesen létrehozandó hadilótenyésztés fiókbázisának szánja Bábolnapusztát. 1789. október 7-én került a császár birtokába a 6600 hektárnyi terület, amelyből az építkezések és a lóbeszerzések után 1806. november 1-jén lett önálló ménesintézet Bábolna, egy kikötéssel: a kancák fedezésére keleti vérű méneket kellett használni.

Pettkó-Szandtner Tibor ezredes mentette meg a ménest a második világháború idején, majd ő építtette újjá a ménesközpontot is. Ő álmodta meg többek között a Hősök kapuját is Fotó: Bábolna TV

A ménesbirtok első arab tenyészménje osztrák hadizsákmányként került Bábolnára 1816-ban. Szíriai és egyiptomi beszerzések révén a szabadságharc idejére kialakult egy nemes tisztavérű arab ménes Bábolnán. A birtok 1869. január elsejétől került a magyar állam tulajdonába. A lótenyésztés és lósport színvonalát az 1878-as és 1900-as Párizsi világkiállítás igazolta az elért sikerekkel, a bábolnai tenyészet aranyérmével.

Az 1900-as években épült a ma is látható impozáns Tiszti Kaszinó. Fadlallah El Hedad Mihály ezredes is látogatta, aki a bábolnai lovas történelem igen különös alakja volt; lószeretete okán lett szíriaiként magyar, és a ménes parancsnoka. 1857-ben települt Szíriából Bábolnára, az után hogy idekerült szeretett fajtája, a híres Shagya mén.

Elegancia, harmonikus mozgás, ideális méretek, jó tanulási képességek jellemzik a fajtát, amiről Bábolna ma is ismert, köszönhetően többek között a ménes egy következő irányítójának, Pettkó-Szandtner Tibor ezredesnek. Ő mentette meg a ménest a második világháború idején, majd ő építtette újjá a ménesközpontot is. Ő álmodta meg mindazt, ami a mai látogatót fogadja a hangulatos udvarban; a református kápolnát, a Hősök kapuját. A majorokban is javultak a lakhatási körülmények, úgy is mondhatnánk, hogy a település felnőtt a lovasközpont szintjére. Az a település, amelyben 1945 előtt még utcanevek sem voltak, a falu, Bábolna 1958-ban kiérdemelte a községi rangot.

Elegancia, harmonikus mozgás, ideális méretek, jó tanulási képességek jellemzik a lófajtát, amelyről Bábolna ma is ismert Fotó:  Bábolna TV

A lótenyésztéséről híres, több ezer hektáron gazdálkodó bábolnai gazdaság és a falu, illetve község életében akkor indultak be a gyújtórakéták, amikor a gazdaság élére egy ötletgazdag, okos, rendkívüli munkabírású ember került; Burgert Róbert. Nem túlzás azt mondani, hogy hihetetlen fejlődés vette kezdetét; lakások épültek, egyre több munkás kézre volt szükség a kialakult vezető mezőgazdasági nagyüzemben is, amellyel kapcsolatban már nemcsak a tótenyésztési ágazatot tartották számon, hanem például az intenzív kukoricatermelési rendszert is, melynek termékei túlzás nélkül világszerte ismertek lettek.

Bár a mezőgazdasági kombinát 1990-ben megszűnt, részekre tagozódott, és a települést sem kerülte el a gazdasági válság, Bábolna mégis talpon maradt. A hajdani kombinát területére új vállalkozások települtek, és megmaradt a jó szemlélet, a bábolnaiak ma is egy irányba húzzák a szekeret. Meglátszik ez a fehérre meszelt járdaszegélyeken, a festett kerítéseken, a rengeteg virágon, a sok civil szervezeten. Bábolna 2003-ban lett város. A látogatók első célpontja a Ménesudvar, istállóiban ma is nemes telivér lovakkal. Műemlék az egykori Szapáry-kastély, a ménesközpont épülete, parkjában hazánk legöregebb akácfájával, 1710-ben ültették. A Burgert Róbert által alapított húszhektáros arborétumban - Európában egyedülálló módon - helyet kapott a Híres Lovak Emlékparkja is, ötvennégy ló sírjával. A gyönyörű Lovasmúzeumban a történelmi ereklyék mellett Imperiál csontváza is látható.

A tervekről a polgármester azt mondja, számítanak arra, hogy uszodaígérvényük mellé városi strandot is építhetnek, illetve termálvízre alapozott, egész évben működő fürdőt. Igyekeznek minden korosztályt megszólítani a rendezvények révén. Rendszeres művészeti táborok alkotásai gazdagítják a köztereket, mint ahogyan a bábolnaiak kedvenc szobra, Gera Katalin Életfája a polgármesteri hivatal előtt. Nyolcszáz levélke díszíti a bábolnai újszülöttek nevével.

Őrsi Ágnes

2017. február 01., 08:30 szerző: Őrsi Ágnes

Hozzászólások

Részletes műsor



Műsorok betöltése...