A Dunakanyar gyöngyszemei: Esztergom és Visegrád a történelemről mesél a látogatónak

Esztergomból Visegrád felé haladunk. Az esztergomi várat, mely ma is látható és az európai örökség része 2008-tól, Árpád-házi III. Béla király építtette, de már Géza fejedelem is készíttetett ide egy palotát a X. század vége felé, melynek építtetését István király folytatta. Ekkor a vár a király legfontosabb székhelyévé vált, a város pedig a Magyar Királyság fővárosává – mindez a XI. században történt. A XIII– XIV. században érték támadások, majd Anjou Károly uralkodása és Vitéz János érseksége idején kezdődött el a vár és a város felvirágzása. A XVI. században Szulejmán serege dúlta fel a palotát és a székesegyházat. A Habsburgok és az Oszmán Birodalom jó ideig el- és visszafoglalta ezt a nagyon fontos helyszínt. Sobieski János szabadította fel végül 1683-ban a török hatalom alól. Egy századdal később a védőműveket elbontották, és a régi templom helyén felépült a ma is látható, hatalmas, méltóságteljes bazilika 1856-ban. A vár déli részén működik a várszínház, mely nyári előadásokkal várja a nagyérdeműt, valamint itt található meg a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma (1967 óta látogatható), illetve a panoptikum.

Esztergomban a Kossuth híd a prímáspalota, a bazilika és a gesztenyefás sétálóutca közelsége miatt nagyon népszerű (Fotó: Szénégető Richárd)

A Szent István téren álló bazilika terveit Rudnay Sándor készítette el. 1831-re lett kész az óegyiptomi stílusban megalkotott altemplom, valamint az oldalfalak nagy része. 1838 után Hild Józsefre bízták az építkezés vezetését. Az egykori Szent Adalbert-templomból megmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát ezerhatszáz darabra szedték, majd beépítették a bazilika testébe.

A Főszékesegyház Könyvtár és Bibliothéka országunk legrégebbi és leggazdagabb gyűjteménye. Több mint 157 ezer kötettel rendelkezik, és összesen 250 ezer könyvtári egysége volt a 2008-as adatok szerint. Az épületet Hild József tervezte és 1853-ban készült el.

A Szent Tamás-hegyi kápolna, az azt körülvevő prépostság és maga a hegy Becket Szent Tamásról kapta a nevét. A régi kápolnát Bánfi Lukács építtette a szent tiszteletére. Ereklyéi a kápolnában megtalálhatók, melyek 1538-ban kerültek ide. Az építtető pedig hazánkban ebben az időben meghatározó politikai és egyházi személyiség volt. A barokk stílusú kálváriát 1781-ben készítették el, és csak 1823-ban került a kápolna elé a kálvária szoborcsoport: Szűz Mária, Szent József és Mária Magdolna hármasa.

A városban már az első ezredforduló táján említenek zsinagógát az okleveles források, a ma látható épületet Baumhorn Lipót tervezte meg késő romantikus stílusban, mely 1888-ban készült el. Az egyszintes épületet funkciójának megfelelően használta a zsidóság, a II. világháború óta azonban nem működik egyházi intézményként. Napjainkban a már kétszintes épület a Bajor Ágost Művelődési Központnak ad otthont. Az emeleten megtalálható márványlépcső még eredeti, azaz több mint százéves objektum.

A zsinagóga előtt áll a Mártíremlékmű, melyet Martsa István tervezett.

A ferences rend is jelen volt a városban már az 1220-as évek óta. A mai templom „helyén”, attól kissé nyugatabbra már állt templom, az újat 1770-ben húzták fel barokk stílusban. Július 28-án a Szentegyházi Gyermekfilharmónia ad koncertet 18 órától. Az egyházi emlékek mellett két híd és számos szép egyéb épület, szobor és tér látható ebben a kedves városban.

A lélegzetelállító szépségű Dunakanyar: lassan hömpölygő, kanyargó folyó, zöldellő dombok. (Fotó: Greguss Tamás)

Ha hajóval haladunk lefelé a Dunán, megérkezünk Visegrádra. Kicsi, de annál szemet gyönyörködtetőbb a település, amelynek fellegvára a védjegye, amely a 328 méter magas várhegyen áll. A fellegvár minden nézőpontból izgalmas: testközelből és madártávlatból is. A kettős várrendszert IV. Béla király és felesége, Lascaric Mária királyné építtette. Később Károly Róbert bővítette az épületet, ahogy Luxemburgi Zsigmond is csak hozzátett a várhoz – korszerűsítést hajtottak végre, és talán ekkor épült fel az asszonyház is. A fent fekvő várat az alsó várral egy fal kötött össze: völgyzáró fal, mely egy őrtoronyban végződött. Ezeken a falakon vezetett az út Esztergom felől Budára, melyet kaputorony zárt le egyik oldalról, ismertebb nevén Salamon-torony, mely a XIII. század közepén épült. Mátyás király uralkodása idején a palotaszárnyak születtek újjá, többször őrizték itt a szent koronát. A vár épületeit, falait a törökök támadása komolyan megrongálta, 1544-ben el is foglalták. Ma a várban kiállítás várja az ide látogató vendéget, a toronyban pedig a Mátyás Király Múzeum tekinthető meg. A Királyi Palotát Károly Róbert építtette az 1320-as évek körül.

Visegrád fellegvára a 328 méter magas várhegyen áll, a közeli kalandparkból csodás kilátás nyílik a várra (Fotó: Greguss Tamás)

Érdemes megtekinteni a Keresztelő Szent János római katolikus templomot, mely az 1700-as években épült barokk stílusban, valamint Visegrád-Lepencén a Zsigmond Vilmos Gyűjteményt, mely a magyar kútfúrás úttörőiről szól. Végül a strandon, amely ma már spa, pihenhetjük ki a városnézés fáradalmait.