2022.03.06. 10:00
Vállalták az újdonságnak számító szecesszió építészeti megoldásait
A Duna–Tisza közén, Bács-Kiskun megyében található évezredes település Kecskemét. Jelenleg a magyar vidék egyik legdinamikusabban fejlődő megyei jogú városa, amely évszázadok óta az Alföld jelentős gazdasági és kulturális, egyházi és iskolai központja száztízezer fölötti lakosával, hazánk nyolcadik legnépesebb városa.
Az épületek közül kiemelkedő a Cifrapalota
Forrás: Hírös Sport Nonprofit Kft.
Kecskemétet egy királyi oklevél már 1368-ban mezővárosként említette. Nevének eredetét, sok más várossal ellentétben, viszonylag könnyű megfejteni: egészen biztos, hogy a falusi porták ma is kedvelt, falánk haszonállatának köze van a névadáshoz, bár a tudósok szerint ennél bonyolultabb magyarázatok is léteznek. A legkézenfekvőbb azonban népi gyűjtésből ismert: egy tanyasi asszony elbeszélése szerint a város területe „kecskejárás” volt, ahol a vonuló kecskenyájak minden zöld növényt lelegeltek. Az egyik éhes állat pontban egy órakor a Nagytemplom tornyába is felment a korlát melletti zöld kedvéért. A harangozó az állatot kinevezte a nyáj vezérkecskéjének, a néphagyomány szerint róla mintázták meg a város címerállatát.
A tanyavilággal körülvett egykori mezőváros mai, városias arculatát a XIX–XX. század fordulóján nyerte el, amikor a merészen gondolkodó polgármesterek vállalták az újdonságnak számító szecesszió sokak számára meghökkentően cifra városépítészeti megoldásait. Az akkor létrejött épületeknek köszönhetően – kiemelkedő a városháza, a Cifrapalota, a Református Új Kollégium, a Luther-palota, és még számos köz- és magánépület – Kecskemét a jelentősebb szecessziós hagyománnyal rendelkező városok közé tartozik.
Nem véletlen, hogy a főtéren található városháza, ez az összetett stílusú, Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján 1893–1897 között épült, Zsolnay-kerámiával díszített „tündérpalota” felkerült az Unesco Világörökség-várományosi listájára.
Hab a tortán, hogy a városháza belső terei is lenyűgözőek, a kor legjelentősebb művészei dolgoztak rajtuk, a Díszterem falfestményeit például Székely Bertalan készítette.
Forrás: Hírös Sport Nonprofit Kft.
Különlegessége a harangjáték, amely jó száz évvel később, 1982-ben, Kodály Zoltán születésének 100. évfordulójára került fel az épület homlokzatára. Azóta a nap minden órájában felcsendülnek a zeneszerző művei. Az egykori ferences rendi kolostorban kialakított Kodály Intézet nemcsak a zeneszerzőre emlékeztet, hanem ma is élő zenepedagógiai módszerét is képviseli.
Ebből is látszik, hogy a „hírös város” nemcsak építészeti, hanem kulturális értékei, hagyományai alapján is különleges. A régi kincsek és a képzőművészetek otthona a Cifrapalotában a Kecskeméti Katona József Múzeum, ahol XIX–XX. századi, illetve kortárs képző- és iparművészeti alkotások láthatók.
Az állandó történeti, régészeti és néprajzi kiállítás pedig a híres 155 aranytárgyból álló kunbábonyi avarkincset tárja elénk. Katona József ugyancsak a város szülötte, nevét egyebek közt a színház is viseli.
Gyönyörűek a város templomai, és érdemes megtekinteni az egyedülálló hangszergyűjteményt is.
