A déli part kultikus városa: Siófok

A város neve összeforr a klasszikus értelemben vett fürdőélettel, 1863 óta minden esztendőben itt indul a balatoni szezon. Ha visszatekintünk az időben, megtudhatjuk, hogy a római korban is lakott települést megviselték az évszázadok harcai, majd jelentős fejlődésnek indult az 1800-as években.

Megalakult 1846-ban a Balatoni Gőzhajózási Részvénytársaság, amiben nagy szerepe volt Kossuth Lajosnak és gróf Széchenyi Istvánnak. Ugyanebben az évben vízre bocsátották a Kisfaludy kerekes gőzöst. A 19. század végén megindult a nagyobb szállodák építése is, megnyílt az új fürdőtelep, ehhez kapcsolódóan indult el a nagy egyéniségeket felvonultató siófoki színházi élet. 1900-ban a lóversenypálya épült, illetve itt voltak a Balaton-átúszás célpontjai, s minden évben úszó- és teniszversenyek gazdagították a siófoki nyár élményeit. A 20. század háborúi után 1958-tól indult meg az idegenforgalmi fejlesztés, majd 1968-ban Siófok várossá vált. Napjainkban az ország egyik legjelentősebb idegenforgalmi központja.

Ma a város arculatát meghatározzák a zöldfelületek, a hűsítő árnyékot adó allék és a szökőkutak. Ismert jelkép a központban álló víztorony, mely ma már az idegenforgalom szolgálatban áll, az egykori víztartály helyén kilátókávézót alakítottak ki, ahonnan belátni a környéket. A Balaton-parti séta kihagyhatatlan, a tó látványa magával ragadó, mellette érdemes megállni a közvetlenül a tó partján elterülő rózsaligetnél, ahonnan néhány méterre, a szelfipontnál megörökíthetjük ottlétünket.

A siófoki kikötő épülete előtt lévő kis parkban a balatoni hajózásnak állítottak emléket, nevezetes a vitorláskikötő és Yacht Club, valamint a meteorológiai állomás, mely az elsők között értesít minket a közeledő viharokról. A mólón található a Béke jóságos angyala-szobor, mely a finnugor népek Siófokon megrendezett világtalálkozójának állít emléket.

A város híres szülöttje Kálmán Imre, a neves operett­szerző, akinek nevét viseli a Balaton legrégebbi szabadtéri színpada, mely a Jókai park mellett található. A 70-es években annyira népszerű volt a hely, hogy a Magyar Televízió a Táncdalfesztivált innen közvetítette, de ma is tartanak benne előadásokat. Ha már Jókait említettük, a nevét viselő villa ma szálláshely. A romantika írója 1903-ban ebben a hangulatos nyaralóban töltötte életének legutolsó nyarát a tulajdonos vendégeként. Jókai Mór gyakran megfordult a településen, a Siófokról Füredre megtett hajóútján szerzett élményeit használta fel Az arany ember című regényéhez.

A Petőfi sétány mellett pedig a Kossuth-díjas siófoki szobrászművész, Varga Imre Krúdy Gyulát hintón üldögélve ábrázoló alkotását találjuk, mely a fényképezőgéppel érkező turisták kedvelt ­témája.

A városközpont felé véve az irányt a Millennium parkban is tekintsünk körbe.