A szecesszió gyöngyszemeit találhatjuk meg Szegeden

Többségük már gyönyörűen felújítva, eredeti pompájában látható. A bérpaloták, a lakóházak, a néhány szobor és egy-két hangulatos enteriőr a szecesszió többféle irányzatát is képviseli. A magyarországi szecesszió megteremtőjére, Lechner Ödönre jellemző, népművészeti alapokra építő stílus éppen úgy felfedezhető, mint a bécsi vagy a berlini példákat követő, sőt, a helyi építőmesterek saját ízlését kifejező megoldások is. Szegeden a szecesszió megjelenése az 1879-es nagy tiszai árvízhez kapcsolódik, amikor a várost a folyó gyakorlatilag elmosta, 6500 épületből mindössze 250 maradt meg. A mai Szeged meghatározó középületeit és szebbnél szebb palotáit mind az árvíz után emelték.

Az első igazán szecessziósnak nevezhető alkotás 1899-ben épült fel, amely ma a Kőrösy József Szakgimnázium. A belvárosban a Széchenyi tér közelében találjuk a Beregi-házat, amely 1903-ban Kótay Pál tervei alapján épült téglából, az északnémet, valamint a magyaros szecesszió jellegzetességeinek keveredésével. A közelében lévő, szintén szecessziós Deutsch-palota homlokzatát és lépcsőházát Lechner Ödön tervezte, az épület díszítőelemei Zsolnay- kerámiából készültek. A minták, például a tulipánok a szecesszió magyaros vonulatának kedvelt motívumai.

A Tisza Lajos körúton álló Gróf-palota a város legnagyobb és egyik legszebb szecessziós épülete, Gróf Árpád Márton városi főügyész építtette. A tetején tornyok, a falakon pedig kék és aranyszínű mozaikokból formált keleties díszítések pompáznak.

Ha Szeged és szecesszió, akkor Reök-palota. Az ikonikus épület valóban a szecesszió egyik gyöngyszeme, 1907-ben épült és 2007-ben újították fel, jelenleg a Regionális Összművészeti Központnak ad otthont. Az építtető Reök Iván vízépítő mérnök, Munkácsy Mihály unokaöccse volt. A merész lakóépület merőben eltért a megszokottól, díszítésében a vízmotívum uralkodik, a fehér falakat kék vízililiomok, a kovácsoltvas lépcsőkorlátot pedig a híres arany liliomok ékesítik.

A tervező Magyar Ede, aki Antoni Gaudíhoz mérhető tehetséggel rendelkezett, de pályafutása tragikusan rövid volt, 35 évesen meghalt. Ő tervezte a szegedi református templomot és az Ungár-Mayer-palotát. Szegeden nyolc év alatt több tucat épületet alkotott. Európa egyik legszebb zsinagógája Baumhorn Lipót tervei alapján épült 1903-ban, varázsa a stílusok keveredése: az eklektika és a szecesszió mór vonulata mellett barokk, gótikus, sőt román stílusjegyek is megtalálhatók a közel 50 méter magas épületen. Legszebb része a kupolabelső, a festett kék üvegablakokat Róth Miksa műhelyében öccse, Róth Manó készítette.

A Szent István téri híres víztorony szintén a szecesszió sajátos képviselője, mely 1904-ben készült el.