Magával ragadó környezetben találhatjuk meg Lillafüredet

A Hámori-tó a Bükk déli oldalán, az északi országrész nagyvárosához kapcsolódó üdülőterület, amely két patak, a Szinva és a Garadna találkozásánál alakult ki a Garadna-völgyben. A természetes tóra 1813-ban völgyzáró gátat építettek, ezzel biztosították a térségben működő vashámorok (kohók) működtetéséhez szükségek vizet. Az így létrejött lenyűgözően szép természeti környezet megindított a kormányzati pozícióban lévő arisztokrácia fantáziáját. A helyet gróf Bethlen András akkori földművelésügyi miniszter Lilla becenévre hallgató unokahúgáról nevezte el, aki egyébként Vay Erzsébet, Vay Elemér, Borsod vármegye akkori főispánjának a testvére volt.

A gróf-miniszter már akkor elhatározta, hogy a Hámori-tó partján kormányüdülőt épít, ezért Lillafüredet 1892-ben üdülőteleppé nyilváníttatta. A tervet később gróf Bethlen István miniszterelnök folytatta: a Népszövetségtől kapott támogatásból 1926 és 1930 között felépíttette a híres Palotaszállót, Lux Kálmán tervei alapján.

A négyemeletes, neoreneszánsz stílusú szálló ma is gyönyörű ékszere a tájnak. A Palotaszálló jelenleg négycsillagos superior kategóriájú szállodaként üzemel, hangulatos szobákkal, wellness- részleggel. Egyik éttermének felbecsülhetetlen értékű ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják. Különösen tavasszal és nyáron gyönyörű a kastély körül elterülő függőkert és a hatalmas park, amelyben botanikai ritkaságokat is találunk.

Ma már nem tudjuk, hogy a szálló építése nem okozott-e kárt a természetben, a korábban a közvetlenül tóba folyó Szinva patakot elterelték, hogy legyen elég helye az épületnek, és ne kelljen árvíztől sem tartani. A területrendezés során alakították ki a mesterséges, ám varázslatos látványt nyújtó vízesést, amely 20 méterről, három szakaszban függőlegesen zúdul alá. A szálló ugyanis egy meredek emelkedő tetején épült, a megerősítésére támfalakból teraszos sétányrendszert alakítottak ki. A patak az így keletkezett falon jut le a Hámori-tóba.

A vízesés Magyarországon jelenleg is a legmagasabb, vízbősége azonban mérséklődött az utóbbi években. Télen-nyáron lenyűgöző látvány, különösen szép, ha megfagy a lecsorgó víz.

A Bükk-vidék rendkívül gazdag föld alatti világába itt is bepillantást nyerhetünk: a vízesés lábánál található Anna-­barlangot nem szabad kihagyni. Érdekessége, hogy nem a víz vájta ki, mint általában a barlangokat, hanem a patakból kioldódott mésztufa fokozatos lerakódása hozta létre a barlang falát. A fokozott védelem alatt álló barlang egyike a világon összesen három, a nagyközönség számára látogatható mésztufabarlangjának. Hossza 570 méter, ebből 208 méternyit járhatunk be. Izgalmas, 25 perces kaland a föld alatt, érdemes benevezni.

Nem érdemes kihagyni a a lillafüredi erdei kisvasutat, illetve a Lillafüredi Sport- és Kalandparkot sem.